A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Izsák Lajos: A Tildy-kormány politikája
A TILDY-KORMANY POLITIKAJA 733 adományozása is. A nemzetgyűlési választások után megváltozott a Nemzeti Főtanács összetétele: a miniszterelnök-változás következtében november 15- től Miklós Béla helyett Tildy Zoltán, november 29-től házelnökké történt megválasztásával pedig Nagy Ferenc lett a tagja. Az államforma gyakorlásának ideiglenes rendelkezéséről szóló 1945. december 16-ai törvény34 módosította a Nemzeti Főtanács személyi összetételét. Eszerint a főtanács a nemzetgyűlés elnökéből és a nemzetgyűlés által választott két tagból, valamint két póttagból állt. Közülük egyik sem lehetett egyidejűleg kormánytag is, tehát a miniszterelnök már eleve kimaradt belőle. Ugyanakkor rendelkezései és intézkedései csak akkor voltak érvényesek, ha azokat a miniszter- elnök ellenjegyezte. A Nemzeti Főtanács az új államforma, a köztársaság megteremtésével, illetve a köztársasági elnöki tisztség betöltésével szűnt meg. A köztársasági államforma megteremtésének időszerűségét az SZDP vetette fel elsőként, majd az elképzelést a kommunista párt is magáévá tette. A köztársaság gondolata hasonlóan kedvező visszhangra talált az ellenzéki PDP és MRP körében is. 1945 végén, illetőleg 1946 elején az NPP hivatalos támogató megnyilatkozását követően, Dobi István és Tildy Zoltán is állást foglalt „egyénileg” a köztársasági államforma mellett. Ezután, hosszas aggályoskodások és párton belüli viták után, a kisgazdapárti centrum szintén tudomásul vette a köztársaság megteremtésének napirendre tűzését. Az FKGP konzervatív szárnyán és táborában azonban a királyságnak is voltak hívei. Mindszenty József hercegprímás is azt javasolta Tildy miniszterelnöknek, hogy az új államforma megteremtésének ügyét nem kell szorgalmazni, ha viszont szorgalmazzák, kérdezzék meg a népet, döntsön a népszavazás. 1945 decemberében a katolikus püspöki kar az államforma feletti döntés elhalasztása mellett foglalt állást. Majd december végén Mindszenty levelet intézett Tildy Zoltán miniszterelnökhöz és Varga Bélához, s emlékeztette őket korábbi megbeszélésükre, „a magyar prímások több mint 900 éven át állandóan gyakorolt közjogi tisztéből folyóan óvást emelt” a köztáraság megteremtésének terve ellen.35 A próbálkozás azonban hiábavalónak bizonyult, sem a bel-, sem a külpolitikai helyzet nem kedvezett törekvéseinek. Mindszenty a királyság melletti kiállásra a Demokrata Néppártot sem tudta megnyerni. Sőt a budapesti amerikai és angol misszió vezetői sem emeltek kifogást az ellen „ha Magyarország köztársaságnak deklarálja magát”. Ries István szociáldemokrata igazságügy-miniszter vezetésével kidolgozták a köztársasági törvényjavaslatot. A tervezetet a minisztertanács az 1946. január 23-ai ülésén tárgyalta.36 Nagyobb vita nem alakult ki, egyedül a köztársasági elnöknek a miniszterelnök kinevezésével kapcsolatos jogköre körül kerekedett némi nézeteltérés az MKP és az FKGP között. Rákosi ugyanis ragaszkodott ahhoz a korábbi felvetéséhez, hogy a miniszterelnököt a köztársasági elnök csak a Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának egyetértésével nevezhesse ki. 34 1945:XI. te. az államhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről. Két év hatályos jogszabályai 1945-1946. i.m. 55-57. 36 Mindszenty József: Emlékirataim. Bp., 1989. 106. 36 Tildy-kormány jegyzőkönyvei I. m. 590-594.
