A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Izsák Lajos: A Tildy-kormány politikája
A TILDY-KORMANY POLITIKAJA 721 módon a baloldali pártok részéről nem hangzott el hasonló kötelezettség-vállalás a kisgazdapárti törekvések támogatásáról, ami a későbbiek során állandó súrlódásokhoz, egyre súlyosabb politikai összeütközésekhez vezetett. November 9-én Tildy Zoltán felkereste Vorosilov marsallt és arra kérte, hogy mielőtt a kormányprogram nyilvánosságra kerül, egyeztetés céljából fogadja őt, s egyben azt is kijelentette „biztos abban, hogy a szovjet kormány elégedett lesz kormánya politikájával, mivel a Szovjetunió érdekeit érintő kérdésekben nem fog döntést hozni anélkül, hogy minden esetben előzetesen ne konzultálna a szovjet megbízottakkal.”8 Tildy Zoltán a kormány első ülésén - november 15-én - kérte a minisztereket, hogy néhány nap alatt állítsák össze a szakterületük feladataira vonatkozó elképzeléseket, amelyek alapját képezik a Nemzetgyűlés elé kerülő egységes kormányprogramnak.9 Tildy miniszterelnöki programbeszéde a Nemzet- gyűlés november 30-ai ülésén hangzott el.10 A bevezetőben kijelentette, hogy kormánya a nemzet egyetemességének kormánya, amely a legszélesebb körű demokratikus választójog alapján megtartott nemzetgyűlési választások után jött létre. Ezért hivatott és jogosult minden nagy nemzeti kérdésünk megoldására, létrejöttével az ideiglenesség és az átmeneti korszak lezárult.11 Külpolitikai téren Tildy kormánya első feladatának tekintette a Szovjetunió bizalmának megszilárdítását, a gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítését. Minden erejével eleget kívánt tenni a fegyverszüneti szerződésben vállalt kötelezettségei hiánytalan teljesítésének. Ezzel egyidejűleg nagy súlyt kívánt helyezni az Amerikai Egyesült Államokkal és Angliával való kapcsolatok újbóli kiépítésének. A szomszédos országokat illetően a Jugoszláviával való kapcsolatot Jószomszédinak” ítélte, „fejlődőképesnek” minősítette a magyar-román viszonyt. Ausztriával kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy gazdasági egymásrautaltságunk és régi kulturális kapcsolataink kívánatossá teszik a kapcsolatok mielőbbi felvételét és jószomszédi viszonyunk kiépítését. Kritikus hangot - tegyük hozzá joggal - egyedül Csehszlovákiával szemben használt, kemény szavakkal illette a csehszlovák kormányszervek magyarellenes intézkedéseit. „A demokratikus Magyarország jószomszédi viszonyt igyekszik teremteni a Csehszlovák Köztársasággal is. Be kell vallanunk - állapította meg Tildy -, hogy ez az igyekezetünk eddig nem járt eredménnyel, mert a jószomszédi viszonyt a Szlovákiában végbemenő és az ottani magyarságot súlyosan érintő események miatt kellőképpen kialakítani nem tudtuk... Csehszlovákiában magyar állampolgárokat vagyonuktól megfosztanak, nagy tömegekben kiutasítanak, vagy internáló táborokban tartanak fogva azért, mert magyarok. A csehszlovákiai magyarságot megfosztották politikai jogaitól, kulturális életlehetőségeitől, sőt különböző vagyonelkobzó és jogfosztó intézkedések után ma már az anyagi életfenntartás lehetősége is kétséges számukra. Mindezeken felül a leg8 Uo. 159. 9 Tildy-kormány jegyzőkönyvei I. m. 80-81. 10 Nemzetgyűlés Naplója I. kötet 1946. Athenaeum Bp., 21-50. 11 A kormányprogramot és a parlamenti vitát részletesen ismerteti és elemzi Balogh Sándor: Parlamenti és pártharcok Magyarországon 1945-1947. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1975. 113-122.
