A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - III. - Molnár András: Deák zalai tisztelői. A Deák Ferenc nevelési alapítvány első évtizede (1840-1850)
DEÁK ZALAI TISZTELŐI 377 tekintélyes összegnek számított: Zala megyében az 1840-es években ennyi fizetése volt évente egy-egy járási alszolgabírónak vagy aladószedőnek.)8 A Zala vármegye követbeszámoló közgyűlésén szép számmal megjelentek közül 167 tekintélyesebb személy nevét jegyezték be a megyegyűlés jegyzőkönyvébe.9 Az aznap létrehozott Deák Ferenc nevelési alapítvány támogatására alig több mint egyharmaduk, 57 fő ajánlott fel több-kevesebb összeget. Róluk tehát biztosan tudjuk, hogy jelen voltak az alapításnál; ez a létszám azonban csak fele a Deák alapítvány támogatóinak, akik összesen 116-an voltak. Más forrásokból tudjuk - erre később még visszatérünk -, hogy öten biztosan nem lehettek jelen az alapításnál, míg a további 54 fő jelenléte kétséges, egykorú dokumentumokkal nem igazolható. Mivel nem ismerjük az alapítók eredeti, 1840. augusztus 10-én bemutatott aláírási névjegyzékét sem (csupán a főadószedő 1842-től kezdődő elszámolásait), nem tudjuk biztosan azt sem, hogy összességében hányán lehettek azok, akiknek nevében mások tettek ajánlást.10 Noha az 1840. július 27-ei zalai közgyűlésen jelentős számban vettek részt más megyékből származó arisztokraták (így például a vasi Batthyány Lajos gróD, valamint a szomszédos vármegyék Zalában is birtokos vagy táblabírói címet viselő köznemesei, a Deák alapítvány támogatóinak közel kilencven százaléka kifejezetten zalai volt. Más megyében (Fejérben, Győrben, Somogybán, Vasban vagy Veszprémben) rendelkezett állandó lakóhellyel mintegy tíz százalékuk; a legtöbben vasiak voltak. (Utóbbiak közül mindössze Szapáry Miklós gróf jelenlétét regisztrálta a zalai közgyűlési jegyzőkönyv.) A támogatók között nőket is találunk. Ketten férjnél voltak: Andrássy Károly gróf felesége, Szapáry Etelka grófnő (a letenyei uradalom birtokosa, Andrássy Gyula gróf édesanyja), és Dőry Imre táblabíró neje, Vida Terézia. (Ez utóbbi lányának, Dőry Franciskának Deák volt a keresztapja.) Hárman a vagyonos, Zalában önálló birtokkal rendelkező özvegyek közé tartoztak: Pethő Mária, Schmidegg József gróf özvegye (fiának, Kálmánnak, Csány László volt a gyámja), Dadányi Anasztázia, Gyika Konstantin Emánuel özvegye, a belatinci uradalom úrnője (aki 1843-ban a zalai liberálisok korteskedését is támogatta), végül Málik Rozália, az egykori zalai alispán, Sümeghy József cs. kir. tanácsos özvegye (aki Söjtörön volt a Deák család birtokszomszédja). A Deák alapítvány támogatói között találunk hat egyházi személyiséget (két bencés és egy piarista szerzetest, valamint három katolikus plébánost) is, annak ellenére, hogy Deák az országgyűlésen korábban már több ízben összetűzött a katolikus klérussal. Közéjük tartozott Bresztyenszky Béla tihanyi bencés apát, aki a győri királyi akadémián Deák tanára volt, a zalaapáti bencés 8 Molnár András-. Zala megye közigazgatása 1790-1849. In: Zala megye archontológiája 1138- 2000. (Zalai Gyűjtemény 50.) (Szerk. Molnár András) Zalaegerszeg, 2000. (a továbbiakban: Zala megye archontológiája) 63. 9 ZML kgy. jkv. 1840. július 27. és augusztus 10. 1—4. p. 10 Az alapítók névsorai: ZML Zala vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Közgyűlési iratok (kgy. ir.) 1842:2557. Koppány Ferenc főadószedő elszámolása. Zalaegerszeg, 1842. április 11. (Az alapítók névjegyzéke a felajánlott, és addig befizetett összegekkel.), ZML A Deák Ferenc nevét viselő nevelési alapítvány iratai. (A továbbiakban: Deák alapítvány ir.) Koppány Ferenc főadószedö, mint alapítványi pénztáros éves számadásai, 1842-1850.
