A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - III. - Hermann Róbert: Kísérlet az önálló magyar hadtudomány megteremtésére 1790-1867

Hermann Róbert

KÍSÉRLET AZ ÖNÁLLÓ MAGYAR HADTUDOMÁNY MEGTEREMTÉSÉRE 1790-18671

A magyar történetírás mindig kiemelten foglalkozott a magyar polgári nemzet kialakulásának korszakával, az 1790-1867 közötti nyolc évtized történetével. Ezen belül voltak olyan csomópontok, mint az 1790-1791 közötti nemzeti ébredés kora, az 1825-1848 közötti reformkor, az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc, az 1867. évi kiegyezés, amelyeknek kitüntetett figyelem jutott; s voltak olyan korszakok, amelyeknek kevesebb. Általában nagyobb teret szenteltek a politikai küzdelmek, majd 1848-1849 esetében a háború tárgyalásának, mint a társadalmi mozgások vagy a gazdasági átalakulás bemutatásának. Az eszmék, elméletek és a tudományok történetével rengeteg kutató foglalkozott, ugyanakkor ezen a területen is voltak kevésbé kutatott és rendszeresen mindmáig fel nem dolgozott témák - amiként a hadtudományi gondolkodás története is ilyen.2

Az önálló magyarországi, azon belül magyar nyelvű hadtudományi gondolkodás kezdetét nagyjából az 1650-1711 közötti hat évtizedre tehetjük. E korszak elején születnek meg Zrínyi Miklós elméleti munkái, a korszak végén pedig II. Rákóczi Ferenc önálló hadsereg-szervezési kísérlete során a gyakorlatba is megpróbálja átültetni ezeket az elveket. A 18. századi magyar hadtudományi irodalom zömében nem magyar nyelvű, s még csak nem is Magyarországon jelent meg. A kéziratos értekezések vagy szabályzatok többnyire idegen nyelvű munkák fordítása és átdolgozása révén születtek.3

Az önálló magyar hadtudománynak nemigen voltak meg a politikai és társadalmi feltételei sem. Az oszmánok kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc veresége után Magyarország korlátozott önállóságú államként a Habsburgok biro1 Az írás rövidebb, francia nyelvű változatát 1. Tentative de créer la science militaire hongroise indépendante 1790-1867. In : La pensée militaire hongroise á travers les siécles. Sous la direction de Hervé Coutau-Bégarie et Ferenc Tóth. Institut de Stratégie Comparée - Economica, Paris, 2011. 133-145.

2 E tekintetben kivételt képeznek Ács Tibor munkái. A témára összefoglaló jelleggel 1. Ács Tibor: A XIX. századi magyar katonai gondolkodás irányzatai. In: A magyar katonai gondolkodás története. Tanulmánygyűjtemény. Szerk. Ács Tibor. Zrínyi Kiadó. Bp., 1995. 76-106.

3 Hausner Gábor: Zrínyi Miklós könyvtárának hadtudományi kötetei. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. Bp., 2005. 247-259. Czigány István: A magyar hadtudomány és hadtudományi gondolkodás a XVIII. században. In: A magyar katonai gondolkodás története. I. m. 57-75.; Czigány István: Forgách Simon hadtudományi gondolatai. In: A katonai gondolkodásunk története az újabb kutatások tükrében. Szerk. Ács Tibor, A Hadtudomány c. folyóirat melléklete. Bp., 1994. 28-32.