A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - A. Sajti Enikő: Tito 1947-es magyarországi látogatásának előzményei
TITO 1947-ES MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI 591 szláv csoportok szállták meg Baját és a környező falvakat (Csávoly, Gara, Hercegszántó stb.), kétségbe vonták a magyar közigazgatás illetékességét, és jugoszláv mintájú népfelszabadító bizottságokat alakítottak, illetve „kikiáltották” az adott területek Jugoszláviához történő csatlakozását. A Szeged melletti Sző- regen és Deszken is a Bácskából érkezett jugoszláv fegyveresek tartották egy ideig kezükben a hatalmat. De említhetnénk a Vas megyei, szlovének által lakott községeket is, Felsőszölnököt, Szakonyfalut, Rábatótfalut stb. Letenye környékén például jugoszláv fegyveresek „ fegyverrel felszerelve, házról, házra járva gyűjtötték az aláírásokat” a terület Jugoszláviához csatolása érdekében. A Zala vármegyei alispán egyenesen a honvédelmi miniszterhez fordult segítségért, mert mint 1945. május 11-én kelt levelében írta, napok óta egy 68 fős partizán alakulat ,garázdálkodik” az olajtelepek körül, „naponta fosztogatnak, lovakat fognak ki a kocsikból...” és a magyar rendőröket „megkötözve magukkal hurcolták. ”14 Baján, Csikérián, Tompán, Bácsalmáson az orosz katonák fegyverrel tartóztatták fel az „alkalmatlankodó” partizánokat, és „mereven elzárkóztak az elől, hogy a jugoszlávok a trianoni országhatáron belül is tért hódíthassanak” - olvashatjuk a még Debrecenben székelő Ideiglenes Kormány egyik 1945. januári jelentésében.15 A trianoni határ megkérdőjelezése, amelyen belül a fegyverszüneti egyezmény értelmében a korábbi magyar közigazgatást kellett helyreállítani, természetesen a SZEB ellenőrzése mellett, nem az említett helyi jugoszláv fegyveres csoportok „magán kezdeményezése” volt. A területi követelésekre vonatkozó hivatalos jugoszláv propaganda már közvetlenül Szabadka visszafoglalása után megkezdődött. Az 1944. november 5-én megrendezett szabadkai felszabadítási ünnepség szónokai hitet tettek a Bajai háromszög mellett és Titóhoz intézett táviratukban „a Bajai háromszög bunyevácainak a közös hazához való ragaszkodását” tolmácsolták. Egyúttal annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy „ellentétben a letűnt bűnös jugoszláv kormányokkal, Titóék nem mulasztják el a bajai háromszöget bekebelezni”16. A bajai háromszögre vonatkozó területi igényét Tito a Sztálinnal folytatott, 1945. januári tárgyalásain is felvetette, amit Sztálin nem támogatott, de nyíltan nem is ellenzett.17 A terület elcsatolásának igényét, amelyet elsősorban az ottani szénvagyon mozgatott, Jugoszlávia hivatalos körei hosszú ideig fenyegetően lebegtették, bár Tito már 1945 októberében azt mondta a belgrádi csehszlovák követnek, ha Magyarország nem jelentkezik velük szemben területi igényekkel, Jugoszlávia nem veti fel a határkérdést, és nem folyamodik a magyar lakosság egyoldalú kitelepítéséhez.18 A baranyai háromszögre vonatkozó területi követelés kérdése Tito utolsó moszkvai útján, 1946. május 28-án került le végleg a napirendről. Tito ekkor, a Sztálinnal és Molotov külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokon elsősorban a Szovjet14 MÓL XIX-J-l-k-16/b.-30.013/poI.-1945. 22. d. 15 MÓL XIX-J-l-n-Gyöngyösi János-1945. 23. d. 16 Uo. 17 Vosztocsnaja Jevropa v dokumentah rosszijszkih arhivov 1944-1953. I. kötet. Otv. red. G. P Murasko. Szibirszkij hronograf, Moszkva-Novoszibirszk, 1997. 118-130. 18 Balogh Sándor. Magyarország és szomszédai, 1945-1947. História Könyvtár. Előadások a történettudomány műhelyeiből 6. História-MTA Történettudományi Intézete, Bp., 1995. 21-22.
