A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - III. - Molnár András: Deák zalai tisztelői. A Deák Ferenc nevelési alapítvány első évtizede (1840-1850)
378 MOLNÁR ANDRÁS apátság adminisztrátora, Gáspár Szalézius Ferenc, valamint a piarista rend mernyei (Somogy megyei) uradalmának kormányzója, Dornay István. Kősze- ghy József devecseri (Veszprém megyei), Mészáros József nemesapáti és Plán- der Ferenc novai plébánosok egyúttal Zala vármegye táblabírái is voltak. Közülük a konzervatív nézeteiről ismert, legaktívabban politizáló, tudományos munkákat is publikáló Plánder Ferenc (aki több reformkérdésben kifejezetten támogatta Deákot) jobbágycsaládból származott. Rajta kívül csupán egyetlen nem nemes akadt az alapítvány létrehozói között: Ramasetter Vince, a zalai liberálisokkal az 1840-es években szorosan együttműködő sümegi iparos és kereskedő „vállalkozó” (kékfestő mester). A Deák alapítványt támogató nemesek közé tartozott tizenegy arisztokrata is. Négyen (Fülöp herceg, valamint Imre, Károly és Zsigmond grófok) a Batthyány famíliához, ketten (Bénó és László) a Festetics grófokhoz, ugyancsak ketten (Etelka és Miklós) pedig a Szapáryak grófi családjához tartoztak. Rajtuk kívül még három báró képviselte a mágnásokat: Majthényi István, Mikos János és Putheány József. Deák rokonainak egy része is ott volt a támogatók között, így a sógora (Deák Klára férje), Oszterhueber József, unokatestvére, a zalatárnoki Deák György, és annak sógora, Kozáry László, unokahúgának, Nemeskéri Kiss Emmának a férje, Nedeczky Lajos (valamennyien táblabírák), valamint az anyai nagyanyja (Bertha Klára) Vas megyei rokonságához tartozó Bertha Ignác, vasi alispán. Az alapítvány számos támogatóját (így például Csány Lászlót, Zalabéri Horváth Jánost, Koppány Ferencet vagy Séllyey Eleket) szoros baráti kötelékek fűzték Deák Ferenchez, és e barátok egymás között kiterjedt rokoni hálózatot alkottak. Ami az alapítók politikai hovatartozását illeti, többségüket a liberális ellenzékhez, vagy annak szimpatizánsai közé sorolhatjuk. Más egykorú források alapján egyértelműen ellenzékinek minősíthető közülük 64 fő, míg bizonyosan konzervatívnak csupán tíz. Rajtuk kívül mind az ellenzékiek, mind a konzervatívok táborát gyarapíthatta még további 5-10 fő, míg a többiek politizálása vagy pártszimpátiája egyelőre nem ismert. Meggyőződésből, vagy a felettesei elvárásának megfelelve a támogatókhoz csatlakozott Zala vármegye hivatalban lévő tisztikarának jelentős része, és az alapítók közé tartozó földbirtokosok zalai uradalmainak több alkalmazottja is. Az alapítvány támogatóinak politikai elkötelezettségét, illetve Deák Ferenc személyéhez fűződő kapcsolatát jelzi az is, hogy közülük 54-en vállaltak Zalában önkéntes nemesi adófizetést - Deákot követve - 1845 márciusában.11 Miután az 1840. augusztus 10-én folytatott közgyűlésen Hertelendy György táblabíró bemutatta az alapítók aláírási jegyzékét (melyre addig 106 támogató nevét jegyezték fel) és a felajánlott összegek kimutatását, bizottságot neveztek ki az alapítvány működési rendjének, illetve alapszabályainak kidolgozására. E bizottság elnöke az indítványozó, Zalabéri Horváth János cs. kir. kamarás lett, 11 Az adományozók körének társadalmi összetételét a függelékben található névjegyzék alapján elemeztük. Vö. Gerencsérné Horváth ENemesi alapítványok a reformkori Zala megyében, i. m. 33-47., 61-69.
