A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - Dominkovits Péter: Az állami pénzügyigazgatás és főúri szolgálat kettőssége. A kamarai hivatalviselő, főúri familiáris Rauch Dániel

96

DOMINKOVITS PÉTER

védő tisztségviselő és a saját bevételeit növelő főúr levelezéseként rögzült,5 a fennmaradt nagyszámú misszilis Rauch Batthyány-birtokokon nyert zálogbirtokaihoz is adatot szolgáltat, valamint további elemzések szükségességére és a fenti kapcsolat keretei közötti differenciált mozgástérre hívja fel a figyelmet.6 A kutatások további területét jelezte a Miklós nádor halála után az Esterházy család vagyoni és hatalmi pozícióinak megtartása, megerősítése, az azért folyó küzdelem. Rauch neve azon familiárisok sorában is feltűnt (pl. Eörsy Zsig- mond, Aszalay István, Kürtössy György), akik a család meghatározó tagjai és a rokonság (pl. Esterházy Dániel és Farkas, Révay László) mellett, a család vezető szerepét ifjan átvett Esterházy László mögött felsorakoztak.7

Rauch Dániel származása, családi háttere további kutatásokat kíván.8 A 16. század végén, a 17. század első felében, Alsó-Ausztria keleti, a Magyar Királyság nyugati térségében, egy időben, több Rauch család élt. Egymáshoz fűződő kapcsolatrendszerük későbbi kutatások feladata.9 A határokon átívelő régió egyik meghatározó centruma, Sopron város esetében elsősorban az alsó-ausztriai Pottendorfban született, evangélikus felekezetű zeneszerző, orgonista Andreas Rauch neve ismert. O az alsó-ausztriai felekezeti zaklatások elől 36 éves korában, 1628. március idusán menekült Sopronba, majd az evangélikus templom orgonistájaként 1656-ban bekövetkezett haláláig élt és alkotott e városban.10 A 16. század utolsó harmadában, a 17. század első felében a Magyar Királyság fővárosában, Pozsonyban is találkozhatunk a Rauch család képviselőivel (pl. Wolfgang Rauch).11 Az alsó-ausztriai családtörténet további vizsgálatának fontosságát kihangsúlyozza Jakob Rauch von Rauchenberg főmustrames- ter személye, aki 1642-től a pottendorfi ún. „Rother Hof” birtokosa volt.12

5 Három db, 1647-1650 közötti, Batthyány I. Ádámhoz írott levelét is közölte: Zimányi V: Rauch Dániel i. m. 228-229., 242-244.

6 A kereskedelemtörténeti szempontból is fontos, további feldolgozásokra lehetőséget adó levelezésre: Magyar Országos Levéltár (MÓL). Batthyány-missilisek, http://mol.gov.hu./batthyany - letöltés: 2012. március.

7 Fejes Judit-. Az Esterházyak házassági politikája 1645 után. In: Gyermek a kora újkori Magyarországon. „adott Isten hozzánk való szeretetéből ... egy kis fraucimmerecskét nekünk”. Szerk. Péter Katalin. Bp. 1996. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 19.) 128-134., 136.

8 A családra vonatkozó 18. századi adatokkal, címerrel, leírással: Ivan von Bojnicic: Der Adel von Kroatien und Slavonien. Nürnberg 1899. (Johann Siebmachers grosses und allgemeines Wappenbuch) 157.; Csergheő Géza-. Wappenbuch von Adels von Ungarn. Nürnberg 1891-1892. (Johann Siebmachers grosses und allgemeines Wappenbuch, Heft 22-28.) 537.

9 A megelőző századból, 1540-ből: Leopold Rauch zu Eisenstadt, Sopron várossal folytatott örökösödési pere: Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára (SL), Sopron Város Levéltára (SVL), Oerteliana (Óért.), Lad. LVIII. Fase. 1. No. 5/3.

10 Személyére, családjára, zenei működésére: Josef Pausz-. Rauch András: egy evangélikus muzsikus az ellenreformáció viszontagságaiban. Soproni Szemle (SSz) 46. (1992) 193-212.; Mollay Károly: Rauch András Sopronban. SSz 46. (1992) 289-332.; Andreas Rauch végrendelete (1656. máj. 22.): SL:SVL, Oert., Testamenta, Lad. R. Fasc. 3. No. 117.; életben maradt fia, a soproni városvezető elitbe tagolódott R. Mátyás végakarata (1663. jan. 25.): uo. No. 126.

11 Frederik Federmayer: Rody starého Presporka. Genealogicky rozbor obyvatel’stva a topográfia mesta podl’a súpisu z roku 1624. Bratislava 2003. 35., 175., 246.

12 Pl. hazai működésére: 1655: Pálffy Géza: A szécsényi seregszék eddig ismeretlen jegyzőkönyve (1656-1661). In: A szécsényi seregszék jegyzőkönyve (1656-1661). Sajtó alá rend., adattárat összeállította: Szabó András Péter. Salgótarján 2010. (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei