A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Búza János: Egy nagykőrösi nemes győri kapcsolatai a 17. század közepén
EGY NAGYKŐRÖSI NEMES GYŐRI KAPCSOLATAI A 17. SZÁZAD KÖZEPÉN 93 Szarka János nemes ember létére jobbágylányt105 vett feleségül, igaz, nagyon tehetőset. Az újsütetű „cívis-nemesek” mellett olyan öntudatos „nemes cívis” volt, aki megyei szinten sikerrel védte meg jogállását, de a hódoltsági viszonyok közepette a tehetős jobbágysorúakkal azonos módon vállalt részt a közterhek106 viseléséből, miközben nemesi mivolta a mezővárosnak is hasznára107 vált. Gazdálkodására is a gazdag cíviseké volt jellemző: számos jel mutat arra, hogy mezőgazdasági termékekből felesleggel rendelkezett, bort108 többször adott el, árugabonája109 ugyancsak bizonyítható. Tőkéjének nagyobb részét a marhakereskedelemben kamatoztatta, de a fémáruk, fűszerek, textíliák és egyéb termékek behozatalából, illetve a „török áruk” kiviteléből nyerhető haszonról sem mondott le. Ha csupán arról a kölcsönről lenne tudomásunk, amelyet Győrött vett fel Czentner Farkastól 1642-ben, akkor az alföldi tőzsérkedők egyikének tekinthetnénk csupán; olyannak, akinek a neve egyszer felbukkan egy testamentumban, de további támpont híjával alámerül a feledés homályába.* 105 Mint Szarka János özvegyét, a későbbiekben nemes Fruttus Ilona néven is említették; özvegységének küzdelmes éveiről szintén maradtak fenn források. 106 Majlát J.: Egy alföldi cívis-város i. m. 152-154., 160-163. 107 Szarka János egyike volt azoknak a városi nemeseknek, akik az 1640-es évek elején nevüket adták ahhoz, hogy a mezővárosi jogállású Nagykőrös megvásárolhassa Pótharaszt pusztát. Majlát J.\ Egy alföldi cívis-város i. m. 97. 108 Két egymást követő évben „ ... a bora árából hajlott ki ... „ minden adója. Szk. 1638. 69. Szk. 1639. 112. Néhány esetben a vásárolt mennyiséget is feljegyezték: 1643-ban 3 hordó, 1646-ban 1 hordó és 18 köböl, 1651-ben pedig 4 hordó bort vett tőle a város. Szk. 1643. 248., Szk. 1646. 215., Szk. 1651. 255. Özvegyének adózása 1658-tól 1669-ig követhető nyomon, többnyire a bora árát egészítette ki készpénzzel. 109 A szűkszavú bejegyzésből - „Árpából, borból solvit omnia.” - sem a termékek mennyisége, sem a vételára nem állapítható meg. Szk. 1650. 109. Négy évvel később 24 '/i fertály - mintegy másfél szekérre való - árpát vett tőle a mezőváros. Szk. 1654. 37., illetve 1657-ben már Szarkáné adott el „... 18 fertály zabot, fertályát per d. 80. Facit summám f. 14. d. 40.” Szk. 1657. 154. A gabonane- műek helyi forgalmára bővebben 1.: Búza János: Gabonaárak és áruforgalom a török uralom alatt (Nagykőrös 1626-1682.) Agrártörténeti Szemle 27. (1985) 1-57. * A felelősség áthárítási szándéka nélkül itt mondok köszönetét mindazoknak, akik könyvészeti téren, szóbeli javaslatokkal, a kézirat elolvasása utáni észrevételekkel segítették munkámat: Dr. Dávid Géza (tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE), Dr. Dominkovits Péter (főlevéltáros, Sopron), Dr. Gecsényi Lajos (levéltár-igazgató, Győr, Bécs, Budapest), Gitányi István (tanár, Királyhelmec), Dr. Horváth József (igazgató, Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Győr), Dr. Meyer Dietmar (tanszékvezető egyetemi tanár, BME), Páezelt Nóra (könyvtáros, Miskolci Egyetem); végül, de nem utolsósorban a Pest megyei Levéltár Nagykőrösi Osztálya hajdani és jelenlegi munkatársai.
