A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Varga Zsuzsa: Nyugati nyitás a magyar agrárpolitikában az 1960-as években
866 VARGA ZSUZSANNA még jó pár évig nem lehetett számítani a termelés felfuttatásában. Ilyen körülmények között a pártvezetés a mezőgazdasági termelés fellendítésében kiemelt szerepet szánt az állami gazdaságoknak. Legfőbb feladatukat az új termelési módszerek alkalmazásában és elterjesztésében jelölték meg. Amikor megszületett a politikai döntés a zárt termelésű baromfitenyésztés magyarországi meghonosítására, nem is volt kérdés, hogy egy állami gazdaságot, nevezetesen a Bábolnai Állami Gazdaságot kell megbízni a feladattal.11 A legfelső szintű politikai támogatás nemcsak az impozáns beruházási összegben mutatkozott meg, hanem annak engedélyezésében is, hogy Nyugatról importálják a szükséges technológiát. A választás végül egy nyugat-német cégre esett. 1960 májusában egy háromtagú szakember-delegáció ellátogatott Cuxhavenbe, a Lohmann céghez, amely akkor nemcsak Nyugat-Németország vezető baromfihús-, tojástermelő és forgalmazó cége volt, hanem Nyugat-Euró- pa más országaiban is jelentős arányt képviselt a baromfipiacon. A német tulajdonos eleinte vonakodott, arra hivatkozott, hogy korábban, amikor megvették tőlük a rendszert, gyakran megváltoztatták valamelyik elemét, s így már nem sikerült elérni a kívánt eredményt, ami nem tett jót a hírnevüknek. Végül létrejött a megállapodás, azzal a feltétellel, hogy a magyar fél garanciát vállalt a következetes alkalmazásra. Ennek érdekében a Lohmann cég nemcsak a tenyészállatokat és a komplett baromfi-istállókat biztosította, hanem ezen felül vállalta, hogy az NSZK-ban kiképzi a magyar szakembereket (építészeket, gépészeket, állatorvosokat, vegyészeket, állattenyésztőket, takarmányosokat).12 Aki ismeri a szocialista blokk országainak a Nyugathoz való viszonyát az 1960-as évek elején, az joggal csodálkozik azon, hogy magyar szakemberek közvetlenül kapcsolatba léphettek nyugat-németekkel. Ez természetesen nem történhetett volna meg a Szovjetunió tudta és beleegyezése nélkül. Az, hogy ezt a kényes kapcsolatelvételt engedélyezték, egyrészt Magyarország különleges 1956 utáni helyzetével magyarázható. A forradalom leverését követően Moszkva annak érdekében, hogy a szocialista rendszer fölényét, életképességét bizonyítsa, bizonyos kérdésekben nagyobb mozgásteret adott a magyar vezetésnek. Másrészt az is szerepet játszott, hogy a szovjet vezetés szerette volna elérni, hogy a baráti országok végre a saját lábukra álljanak, s ne a „nagy testvértől” várják az élelmiszerellátásukban mutatkozó hiányok pótlását. Erre időről-időre nyomatékosan felhívták a szocialista tábor vezetőinek figyelmét. Különösen azután, hogy az SZKP meghirdette az USA utolérésének és túlszárnyalásának húsz év alatt végrehajtandó programját.13 Ezen belül, mint közismert Hruscsov 11 Schlett András'. Sziget a szárazföldön. A Bábolnai Álami Gazdaság története 1960 és 1990 között. Bp. 2007. 35-45. 12 Bábolna. Tények és adatok, 1945-1989. I. Bábolna, 1989. 12-17. 13 „Az SZKP azt a feladatot tűzi ki, hogy a következő 20 év alatt el kell érni a nép olyan élet- színvonalát, amely magasabb lesz, mint bármelyik tőkés országban... A történelem folyamán először teljesen és végérvényesen megszűnik az a helyzet, amelyben az emberek valamiben hiányt szenvednek... A párt feladatul tűzi ki, hogy a következő tíz esztendőben hazánkat a világ első ipari hatalmává tegyük, hogy mind az ipari termelés abszolút méretét, mind az egy főre jutó ipari termelés méretét tekintve fölénybe kerüljünk az Egyesült Álamokkal szemben... Ám ez csak az első állomás, itt nem állunk meg. A második évtizedben - 1980-ig - hazánk az egy lakosra jutó ipari és mezőgazdasági termelés tekintetében messze maga mögött fogja hagyni az Amerikai Egyesült Álamokat.” A kom
