A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Varga Zsuzsa: Nyugati nyitás a magyar agrárpolitikában az 1960-as években
Varga Zsuzsanna NYUGATI NYITÁS A MAGYAR AGRÁRPOLITIKÁBAN AZ 1960-AS ÉVEKBEN* A hidegháború történetével foglalkozó munkák többsége még ma is evidenciaként kezeli, hogy a „vasfüggöny” drasztikusan megszakította az Európa nyugati és keleti fele között korábban kialakult gazdasági, tudományos, kulturális kapcsolatokat. A gazdasági-társadalmi valóság azonban ennél jóval összetettebb volt, s a keleti blokk teljes elzártsága csak rövid ideig létezett. A rendszerváltás után megnyíló források segítségével ma már árnyalt kép rajzolható a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok valódi jellegéről a II. világháború utáni időszakban. A jelen tanulmány középpontjában nem a politika, vagy a kultúra, hanem a gazdaság egyik alrendszere, az agrárszektor áll. Közismert, hogy az 1950-es évek első felében a magyar mezőgazdaság számára is kötelezővé vált a szovjet példa követése. Ez az adaptálási kísérlet azonban nem járt sikerrel, amit látványosan bizonyított, hogy amint lehetőség nyílt rá - először 1953-ban, majd 1956- ban - a parasztság tömegesen lépett ki a termelőszövetkezetekből.* 1 A magyar pártvezetésnek 1956 után szembe kellett nézni ezekkel a kudarcokkal, s újra kellett gondolnia az 1956 előtt folytatott agrárpolitikát. Ebbe az összefüggésrendszerbe helyezve teszi fel a kérdést a tanulmány: miért és milyen körülmények között indulhatott meg a magyar agrárszférában a Nyugat felé való nyitás. Milyen formális és informális csatornái alakultak ki a Nyugattal való kapcsolatfelvételnek? Mely kapitalista országok váltak fontos partnerré? S végül az összegzésben megkísérlem számba venni, milyen eredményeket tudott felmutatni az agrárpolitika a nyugati nyitás terén az 1960-as évek végére? * * * Az 1956-os forradalom leverését követően Magyarországon elsődleges politikai érdekké vált a társadalmi feszültségek csökkentése. Miközben a hatalom a legkeményebb eszközökkel számolt le politikai ellenfeleivel, ugyanakkor kez* A jelen tanulmány egy hosszabb távú kutatás részét képezi. A kutatómunkát a Bolyai János Kutatói Ösztöndíj támogatása teszi lehetővé. 1 A sztálini agrárpolitika magyarországi alkalmazásáról 1. Nagy József: A paraszti társadalom felbomlásának kezdetei, 1945-1956. Bp. 2009.; Szakács Sándor. A földosztástól a kollektivizálásig, 1945-1956. In: A magyar agrártársadalom a jobbágyság felszabadításától napjainkig. Szerk. Gunst Péter. Bp. 1998. 287-297.; Závada Pál-. Kulákprés. Család- és falutörténeti szociográfia. Tótkomlós, 1945-1956. Bp. 1991.
