A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Szabó Csaba: A katolikus egyház elleni koncepciós perek Magyarországon (1946-1972)
856 SZABÓ CSABA A pert nagy sietséggel megrendezték, és mindössze öt napig tartott (1949. február 3-a és 8-a között). Az érsek letartóztatása és elítélése közt eltelt kevés idő, egy ilyen kényes és bonyolult ügy gyors előkészítése és letárgyalása a népi demokráciákban - szovjet mintára - bevett szokás volt.16 A katolikusok elleni perek jellemzői 1949 és 1956 között A Mindszenty-per a kezdet, az áttörés volt. Azt követően a katolikus egyházra rendkívül erős nyomás nehezedett. Az állam minden áron maga alá akarta gyűrni, előbb csak egy színleges megállapodás céljával,17 később már a nyílt alávetés, bekebelezés szándékával. A Mindszenty-pert követték a mellékperek,18 majd más perek is,19 hogy aztán 1951-re ismét egy nagy kirakatper bizonyítsa a kommunista párt teoretikusai által a katolikus egyházzal szemben követendő új politika helyességét.20 Alapos előkészítés után, 1951. május 18-án 20 órakor az AVH Vajda Tibor őrnagy vezetésével Kalocsán, az érseki palotában letartóztatta Grősz József kalocsai érseket, a magyar katolikus egyház vezetőjét.21 Hamar összeállt a koncepció is: eszerint Mindszenty József esztergomi érsek, számítva letartóztatására, még szolgáltatás történetéhez 1. kötet. Szerk.: Horváth Ibolya, Solt Pál, Szabó Győző, Zanathy János, Zinner Tibor. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1992. 164-166. 16 Néhány példa: Magyarországon a Mindszenty-perben két és fél hónappal a letartóztatás után született meg az ítélet. A Rajk-perben négy hónap után, a tábornokok perében három hónap elteltével, a Grősz-perben pedig a hatodik héten már ki is hirdették az ítéletet. Más kelet-európai perekre lásd Hódos György: Kirakatperek - sztálinista tisztogatások Kelet-Európábán, 1948-1954. Eötvös Kiadó, Bp., 1990. 17 A Grősz József vezette katolikus egyház és a Magyar Népköztársaság kormánya 1950. augusztus 30-án kötött megállapodás, két évvel azután, hogy már minden magyar egyház megállapodott az állammal. A püspökök elismerték a Magyar Népköztársaság államrendjét és alkotmányát, és ígéretet tettek, hogy az egyház törvényei szerint megbüntetik azokat, akik fellépnek a népköztársaság ellen; a jövőben felhívják a híveket, hogy működjenek közre az ötéves terv megvalósításában; a papságot intették, hogy ne lépjen fel a mezőgazdaság szocialista átszervezése ellen, s megígérték a békemozgalom támogatását. Az állam ugyanakkor garantálta az alkotmányban egyébként is lefektetett vallásszabadságot, valamint a katolikus egyház működési szabadságát. Felajánlotta hat fiú- és két leányiskola visszaadását, és engedélyezte, hogy ezekben megfelelő számú szerzetes tanerő működjön. A kormány megígérte, hogy az egyház szükségleteinek fedezéséről gondoskodik. Garantálta a papság illetményének kifizetését. A megegyezés teljes szövegét a Kis Újság 1950. szeptember 1-jei száma alapján közli: Balogh Margit - Gergely Jenő: Állam, egyházak, vallásgyakorlás Magyarországon, 1790-2005. (Dokumentumok) I—II. História - MTA Történettudományi Intézete, Bp., 2005, II. kötet, 944-946. A megegyezés 1990. február 6-áig érvényben volt, amikor is Németh Miklós miniszterelnök és Paskai László bíboros, esztergomi érsek közös nyilatkozatban kölcsönösen semmisnek mondta ki és felbontotta. 18 Például: BFL XXV2.b. 81740/1949. Fábián János és Beresztóczy Miklós pere; BFL VII.5.e. 18479/1949. és BFL XXV2.b. 81455/1949. Gróh József és társainak pere. 19 BFL VII.5.e.721/1950. Kerkai (Czinder) Jenő és Takács Ágoston pere; BFL VII.5.e. 9429/1950. és BFL XXV4.f. 0664/1952. (1916/1990). A hatvani ferencesek pere; BFL XXV4.f. 001193/1951 (414/1990) Papp Ervin és társainak pere. Utóbbi már azt a célt szolgálta, hogy a Mindszenty-pert összekössék a tervezett Grősz-perrel. 20 MOL M-KS 276. f. 54/142. ő. e. Tervezet egyházpolitikánk módosítására (Révai József előterjesztése). Az MDP KV Titkárság ülésének jegyzőkönyve, 1951. május 4. 21 A Grősz-per előkészítése 1951. Szerkesztette, a bevezető tanulmányt írta és a mutatókat összeállította Szabó Csaba. Budapest Főváros Levéltára - Osiris Kiadó, Bp., 2001; Balogh Margit - Szabó Csaba: A Grősz-per. Kossuth Kiadó, Bp., 2002.
