A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Szabó Csaba: A katolikus egyház elleni koncepciós perek Magyarországon (1946-1972)
854 SZABÓ CSABA közökkel. Ugyanakkor az is tény, hogy a „felszabadító” Vörös Hadsereg sem volt mindenütt népszerű a lakosság körében. Gyöngyösön és környékén már 1945 végétől előfordultak fegyveres támadások rendőrök és orosz katonák ellen. A nyomozás eredményeként több fiatal mellett letartóztatták Kiss Szaléz ferences atyát, a gyöngyösi KEDIM (Keresztény Demokratikus Ifjúsági Munka- közösség) vezetőjét.7 A magyar hatóságok hamarosan átadták őket az oroszoknak, akik golyó általi halálra ítéltek Szaléz atyával együtt három fiatalkorút, 22 másikat pedig szovjet munkatáborokban letöltendő szabadságvesztésre.8 Olofsson Piacid bencés atya az 1945. évi választásokon a Független Kisgazdapárt listáján indult. Egy gyűlésen a hallgatóságból egy diák megkérdezte tőle, hogy helyesnek tartja-e szovjet katonák meggyilkolását. Piacid atya azt válaszolta, hogy a kommunizmus legyőzéséhez ez nagyon lassú módszer. A fiatalembert, Unden Miklóst később őrizetbe vette a rendőrség szovjet katonák meggyilkolásának vádjával. Olofsson Placidot is letartóztatták azzal az indokkal, hogy tömegmészárlásra buzdított. Mivel szovjet katonák elleni bűncselekménnyel vádolták őket, ők is orosz bíróság elé kerültek. Piacid atyát 10 év szovjet munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélték.9 A tisztán politikai szándékot tükröző katolikusok elleni perekre, amelyek már egyértelműen a hit és azok megváltói ellen irányultak, csak 1948-tól került sor.10 Jóllehet, az egyházellenesség mellett az aktuális belpolitika is erősen meghatározta e perek célját. Ebben az időben, 1948 nyarán a magyar társadalom telített volt feszültséggel a felekezeti iskolák államosítása miatt. Kommunista agitátorok, szakszervezeti szónokok és népi kollégisták az egyik oldalon, az Actio Catholica (AC) és a Vallásos Szülők Országos Szövetsége a másik oldalon. A rendőrség több alkalommal házkutatást tartott a Ferenciek tere 7. szám alatt, az AC házában, majd 1948 júniusában letartóztatták Lénárd Ödön piaristát, az AC kulturális titkárát. Mihalovics Zsigmond AC elnök titokban elhagyta az országot. A népbíróság Ölti Vilmos vezette különtanácsa az úgynevezett „AC-per” tárgyalását 1948 júliusában tartotta.11 Ez a per mégis különbözött a későbbi koncepciós perektől. A védőügyvédet az AC kérte fel és nem úgy rendelték ki, a vádlottakat még nem bántalmazták a kihallgatások során, nem csikartak ki tőlük mindenáron beismerést. Ezt a pert még csak figyelmeztetésnek szánták Mindszenty József bíborosnak.12 7 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) 3.1.9. V-23621 Zagyi Lőrinc-ügy; V-7010 Kizmann Ottó és társai; V-27031 Kizmann Ottó és társai; V-27584 Kónya Nándor és társai; V-71909 Páter Kiss Szaléz; V-91559 Bozó Adolf és társa; V-113398/l-a. Páter Kiss Szaléz. 8 Kölley György: Értetek és miattatok. Eötvös Kiadó, Bp., 1989. 59. 9 Ezsiás Erzsébet: A Hit Pajzsa. Olofsson Piacid atya élete. PapirusBook, Bp., 2004. 23. 10 Az evangélikus egyházban Túróczy Zoltán püspököt a Nyíregyházi Népbíróság már 1945. június 25-én „háborús bűntettek miatt” 10 évi fegyházbüntetésre ítélte. 1946. március 1-jével szabadlábra helyezték, 1948 májusában a Népbíróságok Országos Tanácsa az ellene folyamatban lévő bűnvádi eljárást kegyelmi úton megszüntette. Ordass Lajos evangélikus püspököt 1948 szeptemberében tartóztatták le, majd két évi fegyházra ítélték. 11 Budapest Főváros Levéltára (BFL) XXVl.a. 3073/1948. Mihalovics Zsigmond és társai pere; BFL VII.5.e. 16680/1949. Mihalovics Zsigmond és társai pere. 12 Lénárd Ödön: Erő az erőtlenségben. Márton Áron Kiadó, Bp., 1995. 185. Az Actio Catholica- hoz lásd: Gianone András: Az Actio Catholica története Magyarországon 1932-1948. ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola, Budapest, 2010.