A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - V. - Sipos Levente: Részleges közkegyelem 1959-ben és 1960-ban

RÉSZLEGES KÖZKEGYELEM 1959-BEN ES 1960-BAN 833 meg. A javaslatokat a megyei első titkárok három hónapon belül juttassák el az igazságügy-miniszterhez.35 Ezt belefoglalták az ülés határozatába. A kormány előterjesztésére az Elnöki Tanács szintén március 31-ei ülésén megvitatta, kihirdette a második részleges közkegyelmet. Az 1960. évi 10. sz. tvr.36 1. § (1) bekezdése kegyelemben részesítette azokat, akiket a bíróság 1957. május 1. előtt elkövetett államellenes bűncselekmény miatt (BHÖ I—III. fejezet) 6 évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítélt, 3 évi próbaidőre felfüggesztet­te büntetésüket. A 2. § alapján kiszabadultak a háborús vagy népellenes bűn- cselekmény (BHÖ 81-94. pont) miatt 1952. december 31. előtt jogerősen elítél­tek, ha 10 évet már letöltőitek. A 3. § szerint a kegyelem kiterjedt azokra az anyákra, akik egy évet meg nem haladó szabadságvesztés büntetést kaptak, ha 10 éven aluli gyermekük volt. Új mozzanat az előző évi tvr.-hez képest, hogy a 4. § kegyelemben részesítette a jogerősen javító-nevelő munkára ítélteket. En­nél fontosabb, hogy az 5. § megszüntette a közbiztonsági őrizet intézményét, azaz kimondta az internálótábor felszámolását; a 11. § hatályon kívül helyezte az idevágó jogszabályokat. A kegyelemből kizártakra vonatkozó 6. § bekezdései hasonlatosak az 1959- esekhez egy lényeges különbséggel: kimaradt az osztály szemléletet érvényesítő pont az osztályidegenek látványos megkülönböztetéséről. Ezt a változást már a 2. § tükrözte a háborús bűnösök többségének szabadon bocsátásával. Ugyanúgy, mint 1959-ben, a kegyelem nem terjedt ki a pénzfőbüntetésre, az elkobzásra, a vagyonelkobzásra, a közügyektől és a foglalkozástól való eltiltásra. A kegyelmet kapók nem mentesültek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Viszont a hatóságok által kirótt szabálysértési pénzbírságot nem kellett befizetni (az eset­leg helyette előírt elzárást törölni kellett) - ez is új elem volt -, tehát jól jártak a hátralékosok, de a már befizetett bírság összegét nem lehetett visszaigényelni.37 Ez a tvr. is kimondta, hogy a jogszabályt a katonai bíróságok által elítélt személyekre is alkalmazni kell. Az akciót figyelemmel kísérő PB-t Biszku április 11-én informálta, s a tes­tület tudomásul vette a tájékoztatást.38 A lebonyolítás hasonló volt az 1959-es- hez. Egy április 12-ei jelentés szerint39 az 1960. évi 10. tvr. 1. §-a alapján kisza­badult 401 személy. A 2. § alapján 45 (pl. Szentiványi Domokos), a 3. § alapján 112, egyéni kegyelemmel 63 fő. A szabadon bocsátottak közé tartozott Haraszti Sándor, Kosáry Domokos, Sándor András, B. Szabó István, Vásárhelyi Miklós, Zimányi Tibor. Két nap múlva Borgos Gyula, a BM Titkárság vezetője arról tá­jékoztatta Kiss Károlyt, hogy a szükséges okmányok bekérése miatt még folya­matban van további, az 1. § hatálya alá eső 43, és a 3. § alá eső 13 rab ügyének elbírálása.40 35 Uo. 548-549. 36 Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye. 1960. Bp., 1961. 87-88. 37 A Minisztertanács Titkárságának Igazgatási Osztálya külön utasítást készített erről a taná­csok számára. (MÓL XIX-E-l-e Törvényelőkészítő Osztály. 212. d.) 38 MOL M-KS 288. f. 5/178. ő. e. 39 MÓL XIX-B-l-aa 1960. 42. d. 2-442. ikt. sz. A BM I í ü n t e tésvégre haj tás i Parancsnokság je­lentése a közkegyelem végrehajtásáról. 40 MÓL XIX-B-l-ai 12. d. 1247/1960. l-a-491. ikt. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom