A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - V. - Simándi Irén: „Mi újság a piacon?” Közellátási helyzetkép a rádióban 1946

falvak termelői portékáikat. Volt egy-két kenyérárus, néhány zöldséges és gyümölcsárus viszonylag kevés áruval.

A Közellátási Minisztérium munkatársai tovább folytatták útjukat: felfu- rakodtak a villamosra, ami a „szó szoros értelmében közelharcot jelentett”. Buda másik forgalmas gócpontja felé a Széna-térre utaztak.

A Széna-tér és környéke „nagy nyüzsgést” mutatott, főképp akkor, ha heti piac is volt, olyankor a falusi árusok is nagy számban jelentek meg portékáikkal. „A húsárusok standjai bővelkednek áruban, elsősorban vágott baromfiból van nagy választék, gyönyörű hízott példányok gondosan tisztítva”. Az árak egyre emelkedtek. A téli vágásoknak köszönhetően egyre több helyen volt kapható disznózsír. „Kevesen engedhetik meg maguknak, hogy vásároljanak, hiszen a fixfizetések illetménye nagyrészt egy kilóra sem futja”. „A zsír, mint csereüzlet tárgya vált inkább gazdát...”. A polgármester februári jelentése szerint a „zsiradékellátás” némi javulást mutatott, „de sajnos a fővárosi lakosság széles rétegeinek” februárban sem volt kilátása a zsírellátásra. Nyúl, fácán jelentős mennyiségben volt a piacon, és a Járókelők kezében”. Ok, mint „közellátási járandóságot hivatalból kapják”. A halasok pultjai is tele voltak áruval, ők néha el is adtak egy-egy halat, az árak azonban itt sem voltak alacsonyak.

A piac zöldséges árusaihoz érve nem nagy választékot találtak, a felhozatal nagyon visszaesett. „A kimutatott napi felhozatal tizenötszörösére lenne szükség.” A kevés áru hatással volt az árakra is, ez volt a nagymértékű drágulás egyik okozója. Egyre több árusnál lehetett látni burgonyát, a legutóbbi rendelet értelmében a „burgonyajegy 5 számú szelvényére 1 kiló burgonyát osztanak ki a Községi Elelmiszerárusító Üzem készletéből.” A műsor munkatársai a piac bódéi között haladva jegyeiket beváltó emberek csoportjához értek. A só szelvények beváltási határideje járt le éppen, amelyre 20 dkg só fejadagot adtak. Mások a „hüvelyes” szelvényeiket vágatták le, a februári volt a 3 számú szelvény, amelyre 50 dkg babot adtak a hatóságok. A budapesti tejjegyek bal felső sarkában „B” betű volt, erre a jegyre az 1-3 éves gyermekek 5 dkg vajat kaptak. Az alapjegyek I. számú szelvényére 20 dkg vegyes ízt osztottak ki a községi készletekből. A IV számú pótjegytulajdonosok egységesen 5 dkg szárított hagymát, az V számú szelvénnyel rendelkezők 20 dkg „szárított főzeléket, az I. számú szelvénnyel rendelkezők 20 dkg árpagyöngyöt kaptak. A nehéz fizikai munkát végző munkások a II. számú szelvényre 40 dkg finomlisztet, a III. számúra pedig 40 dkg kukorica lisztet osztottak ki hatósági áron. „A gyerekek, szoptatós és terhes anyák részére 15 deka cukor került kiosztásra.” Mezőhegyesről 120 tonna cukor érkezett „karhatalmi kísérettel” Budapestre. A polgármester jelentése a „cukorhelyzetről elég szomorú képet fest”. „A gyermekek szükséglete egészen a nyári hónapokig biztosítva van.” A jelentés szerint mindenki számára cukor kiosztásáról „mindaddig, amíg külföldi segítség nem érkezik nincs kilátás”. A műsor szerkesztőinek információja szerint az első külföldi szállítmány az „ír kormány adományaként - 120 tonna cukor - már meg is érkezett”.

A piac más részén, a Községi bódéknál az emberek kukorica szelvényeiket váltják be. „Sajnos, mint már két hét óta, most is heti három kukorica napot kell” tartani. A polgármester jelentésében ezt a gabona „felhozatal visszaeséséKÖZELLÁTÁSI HELYZETKÉP A RÁDIÓBAN 1946 811