A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - V. - Simándi Irén: „Mi újság a piacon?” Közellátási helyzetkép a rádióban 1946

806 SIMANDI IREN termelési bizottságokat hozott létre a készletek felkutatására és azok „méltá­nyos és helyes elosztására”. Előadásában Gonda hangsúlyozta, hogy a főváros és a nagy ipari közpon­tok „súlyos ellátási nehézségekkel küzdenek”. Ezek a problémák azonban bár­milyen súlyosak is, nem megoldhatatlanok. Orvoslásuk első lépése a beszolgál- tatási kötelezettség teljesítése, a gazdák, a termelők, a malmok és olajütők ré­széről. Fontos, hogy ezek az emberek átérezzék a közösségi szellem, a segíteni akarás érzését, amellyel „igen sok éhező és dolgozni vágyó embertársán” segít­het. Nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy aki még mindig nem tett eleget beszolgáltatási kötelezettségének, az haladéktalanul tegye meg, mert az „or­szág dolgozóinak érdekében”, ilyen mulasztás nem engedhető meg. A miniszteri biztos előadásában megállapította, hogy az iparcikkek ára a terményárakhoz képest magas, így „nem indokolt, hogy a közös teherviselés elve alapján csak a gazdákat szorítsuk sokszor erején felüli teherviselésre”. Mó­dot kell tehát találni arra, hogy a beszolgáltatási kötelezettséget pontosan telje­sítő gazdák hozzájussanak a szükséges közszükségleti cikkekhez (só, bőr, ruhá­zati cikkek, petróleum stb.). A folytatásban Gonda nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy „Ne várja meg senki sem az ellenőrző közeget és mulasztásának büntetőjogi követ­kezményeit, hanem a közösségi érzéstől áthatva, s az annyira fontos zavartalan munka biztosítása végett tegyen eleget” kötelezettségének. „El vagyok szánva ma - mondta-, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel érvényt szerezzek az ide vonatkozó törvényeknek és rendeleteknek. Már munkatársaimmal a termelé­si miniszteri biztosokkal, gazdasági és közellátási felügyelőkkel megkezdtük a ta­nyák, falvak, városok bejárását és biztosíthatok mindenkit arról, hogy el fogunk jutni valamennyi olyan helyre, ahol be nem szolgáltatott készletek vannak.” A válságos helyzetre jellemző volt, hogy különleges, úgynevezett közellátási kato­nai alakulatokat is létrehoztak, amelyek egyben a lefoglalt szállítmányokat is biztosították. A rádión keresztül fordult Gonda a miniszteri biztosokhoz, a termelési bi­zottságok munkatársaihoz, a vármegyék gazdasági és közellátási felügyelőihez, és felszólítva őket a rendelet végrehajtására jelezte, hogy a „szükséges anyagi eszközök, ellátmány, személygépkocsi és karhatalom biztosítva van”, és gon­doskodtak azoknak a munkatársaknak az anyagi ellátásáról is, akik vállalták e munkát. Biztatta a munkában résztvevő termelési bizottságok tagjait, hogy „ne le­gyenek kishitűek”. „Az ország ellátatlan lakosainak szeme rajtuk csüng. Mun­kásságunktól várják azt a dolgozók, hogy munkájukat a rendesebb ellátás bir­tokában és reményében eredményesebben folytassák saját maguk, családjuk és az ország érdekében.” A miniszteri biztos megerősítette, hogy a minisztérium a termelési bizott­ságok tagjainak munkáját nem ingyen veszi igénybe, ezért „teremtett anyagi ér­tékálló bázist mindenkori fizetésük biztosítására”. Megjelölte azt is, miből telik majd erre: a gazdák minden kataszteri hold szántó és rét, vagyis a termőterület után 1 kg kenyérgabonát vagy 60 dkg babot fizetnek egy évre. „Ezekből a befolyt

Next

/
Oldalképek
Tartalom