A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - V. - Seres Attila-Vida István: A szovjet-jugoszláv viszony kérdése az SZKP KB Elnökségének ülésein, (1955-1958). Dokumentumok

784

SERES ATTILA-VIDA ISTVÁN

helyes. „A bizalomról” - bevenni a szövegbe, a pártokról szóló részbe. A javaslatok alapvetően megfelelnek irányvonalunknak. Valamilyen kapcsolatot lehet teremteni. Elfogadhatatlan, hogy a marxizmus-leninizmus revíziójának álláspontján vannak. Helyesli az utasításokat.

Malenkov elvtárs. Helyesli a direktívákat. A vita során majd még azt is be kell bizonyítani, hogy Jugoszlávia letért a népi demokrácia építésének útjáról. Ez elég határozottan ki lett mondva. Lehetővé kell tenni az elkövetett túlzások korrekcióját.

Bulganyin elvtárs. A katonai vonalra - figyelemmel kell lenni. Pártvonalon ki kell javítani a határozatot. A dezinformációval indokolni.11 Rugalmasabban kell fogalmazni.

Pervuhin elvtárs. Alapvetően az utasítások jóváhagyását és pártvonalon a tárgyalások megkezdését javasolja.

Vorosilov elvtárs. Elfogadhatóak a javaslatok. Nem fognak sokan hinni nekünk.

Szuszlov elvtárs. Állami vonalon eredményeket érhetünk el.

Hruscsov elvtárs.

1) Ha jól mennek a dolgok, gazdasági segítséget nyújthatunk.

2) A vádakat ejteni.

3) Pártvonalon van esély a megegyezésre.

4) Nem minden reménytelen (Titóhoz fűződő viszony tekintetében).

A mikrofon előtt elmondandó beszédet előkészítjük, és megemlítjük benne a leninizmus eszméinek terjedését. A pártokról szóló fejezetet rugalmasabb megfogalmazásban kell összeállítani.

Elfogadni. Az elvtársak az eszmecsere értelmében pontosítsanak. A IV fejezetet átdolgozni. A delegáció nyilatkozzon.

[...]

Rosszijszkij Goszudarsztvennij Arhiv Novejsej Isztorii. [RGANI] f. 3. op. 8. gy. 388. I. 35-39. Ceruzával írt szöveg. In: Prezidium CK KPSZSZ 1954-1964. Tom 1. Csernovije protokolnije zapiszi zaszedanyij. Sztyenogrammi. Glav. red. A. A. Furszenko. 41-44.

pagandából még a «marxizmus-leninizmus» és a «proletariátus diktatúrája» kifejezések is egyre inkább eltűnnek”. Ehelyett az új tervezetben aláhúzták, hogy a „Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vezetőinek többszöri nyilatkozatai a hűségről a marxizmus-leninizmushoz és a jugoszláv állam szocialista jellegének határozott védelméről, megteremtik az SZKP és a JKSZ közti együttműködés alapjait”. A direktívák átdolgozott tervezete Molotov éles ellenzését váltotta ki.

11 A Tájékoztató Iroda 1948. évi határozatáról van szó, amelynek elfogadását az L. E Berija és V Sz. Abakumov által fabrikált dezinformációval indokolták. Hruscsov az SZKP KB 1955. júliusi plénumán elhangzott beszédében azt állította, hogy „a jugoszláviai helyzetre vonatkozó következtetések a Berijához és Abakumovhoz hasonló ellenségek és provokátorok által elferdített tényeken alapultak”. „Ha Sztálin elvtárs jól informált lett volna, és Berija és Abakumov, akik titokban jelentettek neki, nem bujtották volna fel, nyilván megtalálta volna a helyes utat a kérdés megoldására, és nem engedte volna meg, hogy a dolgok a Jugoszláviával való szakításig fajuljanak”. (L. Szoyjetszko- jugoszlavszkie otnosenyija. Isztoricseszkij Arhiv, 1999. 2. sz. 22.)