A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Mikó Zsuzsanna: A népbírósági jog és a budapesti népbíróság működése 1945-1950
A NÉPBÍRÓSÁGI JOG ÉS A BUDAPESTI NÉPBÍRÓSÁG MŰKÖDÉSE 769 erre a feladatra 1945. február 5-én Major Róbertét,16 aki a Budapesti Népbíróság sajtó- és intellektuális szakreferense lett.17 A sajtóosztály legfontosabb feladata az volt, hogy az Országgyűlési Naplók, a demokráciaellenes, fasiszta érzelmű napilapok, a németbarát és fasiszta jellegű sajtótermékek felkutatásával, feldolgozásával és szakszerű csoportosításával, a fasiszta szerzők neveinek nyilvántartásával a népügyészségeknek és a népbíróságoknak az ügyek elbírálásához szükséges anyagokat szolgáltassanak. A kezdetben egyszemélyes sajtóosztály már 1945 áprilisában kibővült Pisky-Schmidt Frigyes, Horner Miklós, Fábián Tibor és Országh Egon személyével. A működéshez szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról a nemzeti bizottság az 1945. március 2-ai ülésén gondoskodott, amikor is utasította a polgár- mestert, hogy bocsásson Major Ákos rendelkezésére 10 000 pengő kölcsönt a népbíróság személyi és dologi kiadásainak fedezésére.18 A kiutalt összeg azonban kevésnek bizonyult, mivel a nemzeti bizottság 1945. március 28-ai ülésének egyik napirendi pontja Major Ákos 100 000 pengős kérelme volt, amelyet fogolyélelmezésre és a segédszemélyzet fizetésére szándékozott fordítani a népbíróság vezetője. A bizottság végül Szakasits Árpád javaslata alapján 200 000 pengőt szavazott meg, amelyet a bíróság a kért célokon túl a bírák és ügyészek fizetésére és a VI. és VII. számú tanács felállítására használhatott fel.19 A nemzeti bizottság ötös bizottságának 1945. március 9-ei jegyzőkönyve szerint a népbíróság vezető bírái (Piri Gábor, Gálfalvy István, Pálosi Béla, Farkas Béla, Zolnay Kálmán és Sántha György), a Népügyészség elnöke, Molnár Sándor és Major Ákos 1945. március 5-én tették le hivatali esküjüket.20 így ezt az időpontot tekinthetjük a Budapesti Népbíróság hivatali működése kezdetének és ekkorra állandósult az előbb említett hivatalos elnevezése is.21 A bíróság Major Ákos vezetésével ugyan már 1945. február 3-a óta működött és ítélkezett, de első ítéleteit még a hatályos Büntető Törvénykönyv, illetve 16 Major Róbert 1896-ban született, közgazdasági tárgyú könyveket írt. Bölcsészdoktor, beszélt angolul, németül és franciául. 17 A budapesti nemzeti bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946. I. m. 27. 1945. nyarától a Major Róbert által vezetett sajtóosztály a Budapesti Népügyészség szervezetébe került át. 18 A budapesti nemzeti bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946. I. m. 46. 19 A budapesti nemzeti bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946. I. m. 71-72. 20 Az eskü szövege: „Esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre, hogy Magyarországhoz, annak alkotmányához, az Ideiglenes Nemzetgyűléshez és az Ideiglenes Nemzetgyűlés által választott Ideiglenes Nemzeti Kormányhoz hű leszek, a hivatali titkot megőrzőm, a törvényeket, a törvényes szokásokat és rendeleteket, így az Ideiglenes Nemzetgyűlés határozatait és az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletéit megtartom, ezek szerint erőmhöz és tehetségemhez képest a hivatalomhoz tartozó minden ügyben az előttem perlekedőknek vagy hozzám folyamodóknak személyválogatás, érdekeltség és elfogultság nélkül, kérést, jutalmat, kedvezést és kedvkeresést, félelmet és gyűlöletet félretéve, részrehajlatlanul, lelkiismeretesen és meggyőződésem szerint igazságot szolgáltatok, tisztemben híven, pontosan, serényen, a nép érdekeinek szem előtt tartásával eljárok. Isten engem úgy se- géljen.” Budapest Főváros Levéltára (BFL) XXV 1. d. Budapesti Népbíróság elnöki iratai. 1945. El. VIII. C. 1. 21 Korábban gyakran alkalmazták a Néptörvényszék elnevezést is. L. BFL XXV 1. a. Budapesti Népbíróság büntetőperes iratai 2650/1945, ahol a Néptörvényszék nevében hozott ítéletet a bíróság. A Budapesti Nemzeti Bizottság 1945. március 2-ai jegyzőkönyve is Néptörvényszékről beszélt.
