A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - V. - Máthé Gábor: Különös közjogi felhatalmazások (1944-1949)

mányzás felhatalmazási törvényeihez, azok időintervallumaihoz - 1947. első fe­lének kivételével - igazodtak. Az 1945-ös esztendőre a kormány a költségvetés törvényhozás elé terjesztése alól felmentést kapott. Az ideiglenes Nemzetgyűlésnek az ország ügyeinek vitelére kiteijedő teljeskörű felhatalmazása alapján a közterhek és a kiadások tárgyában tett kormányzati intézkedéseket az 1945: X. te. legitimálta. Egyben további bizal­mat is szavazott a kormánynak, hogy az állami költségvetés vitelével az állami üzemek fenntartásával és helyreállításával, valamint a fegyverszüneti egyezmény végrehajtásánál jelentkező kiadásokat tovább is teljesíthesse, s a kiadásokat a je­lenleg fennálló, esetleg módosítható, vagy újonnan hozandó jogszabályok alapján befolyt bevételekből fedezhesse. A nem fedezhető kiadásokra a pénzügyminiszter - hitelek útján - intézkedhet. A zárszámadásról - az 1944. évi költségvetés rovat­rendje volt irányadó - csupán tájékoztatást kívánt meg a törvényhozó. Hasonló tartalmú felhatalmazási törvények készültek a stabilizáció évé­ben is. A nemzetgyűlési jóváhagyás mellett (1946. január l.-október 31.) a kor­mány azzal a megkötéssel gondoskodott az államháztartás viteléről, hogy a fe­dezetlen kiadásokra a hitelműveleteket csak a Nemzetgyűlés pénzügyi bizott­ságánál történt bejelentés és annak előzetes hozzájárulása után eszközölhette. (1946: XVII. te.) Az 1946/47. évi állami költségvetési munkálatok elhúzódása - az árszínvonal időközbeni módosulása, a kiadási keretekből az egyes tárcákra eső hányadoknak a túllépése, a jóvátételi kötelezettségek változása, a létszámcsökkentési eljárás lelas­sulása - ismételt indemnitáshoz vezetett. Az 1946: XXVII. tc.-t17 azért követte az 1947: II. törvénycikk, mert noha a pénzügyminiszter december 10-én a Nemzet- gyűlés elé terjesztette a költségvetést, annak időbeni megvitatására, a plénum „gazdag tárgysorozata” miatt nem volt reális esély.18 S hogy az aggály mennyire nem bizonyult megalapozatlannak, azt igazolja a további egy hónapos meghosszab­bítást kimondó - 1947. március 31-ig - újabb törvény (1947: IX. te.)19 Az első állami költségvetésben (1946. augusztus 1.-1947. július 31.) a ki­adások mintegy tíz százalékkal meghaladták a bevételeket. Az appropriáció „az eddigi törvények és rendeletek, illetve az eddigi törvényeken és rendeleteken törvényesen netalán még teendő módosítások megtartásának” kikötésével szü­lethetett meg. A soros évi költségvetés, előkészületeit tekintve, osztozott „elődje” sorsá­ban. Akkor a stabilizációval, most pedig a három éves gazdasági terv elfogadá­sával összefüggésben kényszerült a kormány felhatalmazásért folyamodni. A tervgazdálkodást életre hívó és a kormány-felhatalmazási ciklusokat biztosító normák korrelációja sajátos képet mutat. A tervtörvény (1947: XVII. te.) 1947. július 11-én került kihirdetésre. Az executiva részére rendeletek kibo­csátására adott felhatalmazási törvény (1947: VIII. te.) május 31-én, a kor­mányváltozás miatt is hatályát vesztette. A felhatalmazás folytonosságát dek­laráló törvény (1947: XVI. te.) pedig június 19-én került közzétételre. A közben­762 MÁTHÉ GÁBOR 17 MÓL XIX-E-l-c 3767/1946. 18 Uo. 4464/1946. 19 Uo. 715/1947.

Next

/
Oldalképek
Tartalom