A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - V. - Máthé Gábor: Különös közjogi felhatalmazások (1944-1949)

mányzás felhatalmazási törvényeihez, azok időintervallumaihoz - 1947. első felének kivételével - igazodtak.

Az 1945-ös esztendőre a kormány a költségvetés törvényhozás elé terjesztése alól felmentést kapott. Az ideiglenes Nemzetgyűlésnek az ország ügyeinek vitelére kiteijedő teljeskörű felhatalmazása alapján a közterhek és a kiadások tárgyában tett kormányzati intézkedéseket az 1945: X. te. legitimálta. Egyben további bizalmat is szavazott a kormánynak, hogy az állami költségvetés vitelével az állami üzemek fenntartásával és helyreállításával, valamint a fegyverszüneti egyezmény végrehajtásánál jelentkező kiadásokat tovább is teljesíthesse, s a kiadásokat a jelenleg fennálló, esetleg módosítható, vagy újonnan hozandó jogszabályok alapján befolyt bevételekből fedezhesse. A nem fedezhető kiadásokra a pénzügyminiszter - hitelek útján - intézkedhet. A zárszámadásról - az 1944. évi költségvetés rovatrendje volt irányadó - csupán tájékoztatást kívánt meg a törvényhozó.

Hasonló tartalmú felhatalmazási törvények készültek a stabilizáció évében is. A nemzetgyűlési jóváhagyás mellett (1946. január l.-október 31.) a kormány azzal a megkötéssel gondoskodott az államháztartás viteléről, hogy a fedezetlen kiadásokra a hitelműveleteket csak a Nemzetgyűlés pénzügyi bizottságánál történt bejelentés és annak előzetes hozzájárulása után eszközölhette. (1946: XVII. te.)

Az 1946/47. évi állami költségvetési munkálatok elhúzódása - az árszínvonal időközbeni módosulása, a kiadási keretekből az egyes tárcákra eső hányadoknak a túllépése, a jóvátételi kötelezettségek változása, a létszámcsökkentési eljárás lelassulása - ismételt indemnitáshoz vezetett. Az 1946: XXVII. tc.-t17 azért követte az 1947: II. törvénycikk, mert noha a pénzügyminiszter december 10-én a Nemzet- gyűlés elé terjesztette a költségvetést, annak időbeni megvitatására, a plénum „gazdag tárgysorozata” miatt nem volt reális esély.18 S hogy az aggály mennyire nem bizonyult megalapozatlannak, azt igazolja a további egy hónapos meghosszabbítást kimondó - 1947. március 31-ig - újabb törvény (1947: IX. te.)19

Az első állami költségvetésben (1946. augusztus 1.-1947. július 31.) a kiadások mintegy tíz százalékkal meghaladták a bevételeket. Az appropriáció „az eddigi törvények és rendeletek, illetve az eddigi törvényeken és rendeleteken törvényesen netalán még teendő módosítások megtartásának” kikötésével születhetett meg.

A soros évi költségvetés, előkészületeit tekintve, osztozott „elődje” sorsában. Akkor a stabilizációval, most pedig a három éves gazdasági terv elfogadásával összefüggésben kényszerült a kormány felhatalmazásért folyamodni.

A tervgazdálkodást életre hívó és a kormány-felhatalmazási ciklusokat biztosító normák korrelációja sajátos képet mutat. A tervtörvény (1947: XVII. te.) 1947. július 11-én került kihirdetésre. Az executiva részére rendeletek kibocsátására adott felhatalmazási törvény (1947: VIII. te.) május 31-én, a kormányváltozás miatt is hatályát vesztette. A felhatalmazás folytonosságát deklaráló törvény (1947: XVI. te.) pedig június 19-én került közzétételre. A közben762 MÁTHÉ GÁBOR

17 MÓL XIX-E-l-c 3767/1946.

18 Uo. 4464/1946.

19 Uo. 715/1947.