A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Bilkei Irén: Mohács előtt… Zala megye Jagelló-kori történetének vázlata
74 BILKEI IRÉN kodnak a Bajnai Both család botszentgyörgyi, valamint a Sárkány család bu- zádszigeti építkezései.112 Egyház és műveltség A középkori Zala megye nagy része a veszprémi egyházmegye zalai főespe- rességéhez tartozott. A megye területén nem volt püspöki székhely és káptalan, de a veszprémi püspökségnek több birtoka is volt itt, pl.: Egerszeg és Nova oppidumok. A legfontosabb szerzetesrendeknek már az Árpád-kortól folyamatosan megtalálhatók voltak a kolostoraik.113 1508-ban Thurzó Gergely zalavári és Miklós bátai apát egyházlátogatást végzett a dunántúli bencés kolostorokban; a vizitációs jegyzőkönyvből tudjuk, hogy Hahóton, Csatáron, Kapornakon, Almádon, Murakeresztúron és Tihanyban működött a Jagelló-kori Zalában bencés kolostor.114 A bencés kolostorok szerteágazó hiteleshelyi tevékenységét gazdag okleveles anyag tanúsítja.115 A ferences rend jelenlétére kolostoraik maradványaiból következtethetünk, amelyek Egerváron, Szentgróton és Keszthelyen a Jagelló-korban létesültek.116 A pálos kolostorok közül leggyakrabban az örményesit említik az oklevelek, amelynek kegyura a Kanizsai család volt.117 A megyében már az Árpád-korban felépültek az első román stílusú kolostor-, és plébániatemplomok, amelyeket többnyire gótikus stílusban építettek át a 15. század végén (pl. Keszthely, Zalaszántó), ill. újak is épültek (Egervár, Zalaszentmihály ).118 A név szerint ismert Jagelló-kori papok közül a leghíresebb Egervári László unokaöccse, Bereck, akinek az egyházi tevékenysége nem Zalához kapcsolódik, a horvátországi Knin (Tinnin) püspöke volt. Oklevelekből ismertek birtokai.119 A budai, győri és fehérvári káptalanok kanonokjai között is több (neve alapján) zalai pap ismert.120 Közülük Letenyei János, a győri káptalan kanonok- ja a krakkói egyetemen tanult.121 112 Vándor László: A középkori várépítészet Zalában. In: Zala megye ezer éve i. m. 52. 113 Romhányi Beatrix: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. Bp. 2000. 114 MÓL DL 21 890.; Érszegi Géza: Hétköznapok a magyarországi bencés monostorokban. In: Mons Sacer. I. 996-1996. Pannonhalma ezer éve. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma 1996. 561-567. 115 Bilkei Irén: A zalavári és a kapornaki konventek hiteleshelyi tevékenysége a Mohács utáni évtizedekben. In: Loca credibilia. Szerk. Fedeles Tamás - Bilkei Irén. Pécs 2009. (Egyháztörténeti tanulmányok IV) 87-130. 116 Vándor László: A ferencesek középkori építészeti emlékei Zala megyében. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. Szerk. Halász Imre. Zalaegerszeg 1986. (Zalai Gyűjtemény 25.) 49-76. 117 PL ZML DL 90. = MOL DF 253 916. 1480. 118 Valter Ilona: Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon. Bp. 2004. (METEM Könyvek 43.); Marosi Ernő: Magyar falusi templomok. Építészeti hagyományok. Bp. 1975. 119 PL ZML DL 215. = MOL DF 254 041. 1516. és ZML DL 258. = MOL DF 254 085. 1520. 120 Köblös József: Az egyházi középréteg Mátyás és a Jagellók korában. Bp. 1994. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 12.) 121 Uo. 404.
