A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Kardos József: Két politikai fordulat - két oktatási párthatározat. (Oktatáspolitika 1950-1954)
Kardos József KÉT POLITIKAI FORDULAT - KÉT OKTATÁSI PÁRTHATÁROZAT (Oktatáspolitika 1950-1954) Az antidemokratikus rendszerekben a politikai változásokat szinte automatikusan követi az oktatáspolitika alakulása. Ezt történt Magyarországon az oktatásügyben a szovjet mintájú „szocialista rendszert” erőszakkal megvalósító fordulat éve (1948) után; és ez hozott változást a bizonyos kibontakozást ígérő Nagy Imre-féle programot követően. Amíg az előző az oktatásügyben is diktatúrát hozott, az utóbbi ebben is megújulást kívánt. A változások pontosan köthetők két párthatározathoz: az 1950. március 29-ei és az 1954. február 15-ei, a Magyar Dolgozók Pártja [MDP] Központi Vezetősége [KV] által hozott oktatás- politikai döntésekhez. Mindkét határozat jól tükrözte az éppen adott „nagypolitika” szellemét, és azt, hogy ez a mindennapi életben - jelen esetben az oktatásban - hogyan valósult meg. A határozatokat pártközponti felmérések, jelentések előzték meg, amelyek mondanivalója hol tompítva, fésültebben, hol élesebben jelent meg a Központi Vezetőség nyilvános előadásában. A magyar oktatáspolitikában a vészterhes „ötvenes évek”, a türelmetlen eredményhajhászás, az „ellenség szabotálása” és ennek leleplezése, a fenyegető rendeletek, koncepciós perek az MDP Központi Vezetőségének 1950-es határozatával kezdődtek el. A pártvezetés nem tudta elviselni a legkisebb kérdésben sem a kudarcot, most viszont nem kevesebbről volt szó, mint arról, hogy a nagy erővel beharangozott új honfoglalás, az általános iskola, a munkás-paraszt származású gyerekek továbbtanulása nem hozott számottevő eredményt. Az általános iskolába beiratkozottaknak csupán 33%-a végezte be nyolc esztendő alatt a tanulmányait, jelentős volt a munkás-paraszt származású diákok, hallgatók lemorzsolódása. Ekkora kudarcot akkoriban csak az „ellenség aknamunkájaként” lehetett felfogni. Ennek kialakult koreográfiája volt. Rákosi Mátyás többször kifejtette, ahol baj van ott, ha alaposan megnézzük, megtaláljuk az ellenséget. Ez a gondolkodásmód hatotta át a párthatározatot előkészítő jelentéseket és magát a határozatot is. Egy 1950. februári jelentés kifejezetten a „VKM-ben folyó ellenséges tevékenységről” szólt.* 1 Az utolsó évben (1949-ben) az ellenséges tevékenység fő cél1 Pártközponti jelentés a VKM-ben folyó ellenséges tevékenységről. Dokumentumok a magyar oktatáspolitika történetéből. Szerkesztő: Kardos József, Komidesz Mihály I—II. kötet. Budapest, 1990. I. k. 362-376.
