A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Izsák Lajos: A Tildy-kormány politikája
nők folyósítását ígérte. A mezőgazdasági termelés fejlesztése, valamint az értékesítés biztosítása érdekében szükségesnek tartotta a mezőgazdasági termelő és értékesítő szövetkezetek kiépítését az egész országban. Az iparügyi minisztérium munkájával kapcsolatban azt emelte ki, hogy „a jóvátételi szolgáltatáson túl két célt kell szolgálnia: a belső szükséglet lehető teljes kielégítését és az export célra történő termelést, aminek eredménye lehetővé teszi a hiányzó ellátási cikkek beszerzését, másrészt biztosítja az ipari termelés folytatásához és fokozásához szükséges nyersanyag, félkész- vagy készáruk behozatalát.”13 Feladata továbbá az ország szállítási és közlekedési eszközeiben mutatkozó hiányok megszűntetése, az építőanyag gyárak helyreállítása, a könnyűfém előállító és feldolgozó ipar fejlesztése, új vidéki gyárak létesítése, a széntermelés fokozása, a mezőgazdasági gépipar és vegyészeti ipar erőteljes fejlesztése. A kereskedelem és szövetkezetügy terén a legfontosabb feladatnak „a mérhetetlen haszonvágy” leküzdését, a kereskedelmi és iparigazolványok felülvizsgálatát, a kereskedelmi és iparkamarák helyreállítását tartotta. A külkereskedelem politikáról szólva örömmel állapította meg, hogy hazánk államközi kapcsolatokat létesített Romániával, Csehszlovákiával, Lengyelországgal és kereskedelmi tárgyalások indultak meg Ausztriával, Svájccal és Svédországgal. ígéretet tett arra, hogy az első kínálkozó alkalmat megragadva gazdasági kapcsolatot létesítünk Jugoszláviával és Bulgáriával, valamint, ha a szállítási helyzet lehetővé teszi, az USA-val és Angliával. A közlekedésügyi kormányzat legfontosabb feladatának, különös tekintettel a tél közeledtére és a lakosság elemi igényeinek kielégítésére, a vasúti forgalom biztosítását, az élelem, a szén és a nyersanyagok szállítását, a munkásvonatok és a személyforgalom biztosítását jelölte meg. Halaszthatatlan feladatként említette, hogy még a jégzajlás beállta előtt be kell fejezni az új Duna-híd, a Kossuth-híd építését, meg kell erősíteni a budapesti déli összekötő vasúti híd, valamint a szolnoki Tisza-híd szerkezetét, hogy kibírja a jégzajlást, és meg kell kezdeni a németek által felrobbantott Duna- és Tisza-hidak roncsainak eltávolítását. A posta terén el kell érni, hogy 1946 első felének végéig a postaforgalom és a posta egész munkája elérje a békebeli forgalom 80 százalékát. Biztosítani kell a háború által megrongált és tönkretett közutak helyreállítását. Az építésügyi tárca feladatainak előterébe az építésügy újjászervezését és a munkaerő-gazdálkodás szervezetének felállítását állította. Támogatást ígért a lakosság, különösen a munkások és a falusi kisemberek háborús kárt szenvedett lakóházainak helyreállítására. Munkaerő-összeírást és munkaerő-kataszter készítését ígérte, ami majd lehetővé teszi, hogy mindenkit a képességeinek megfelelő helyre állítsanak az újjáépítés és a jóvátétel szolgálatában. „Azokat, akik a közös munkába nem hajlandók bekapcsolódni - mondotta a miniszterelnök -, akik az ország súlyos helyzetét kihasználva, közhasznúnak egyáltalán nem mondható tevékenységet folytatnak, ha kell, kényszereszközökkel is munkára fogjuk.”14 A TILDY-KORMÁNY POLITIKÁJA 723 13 Uo. 36. 14 Uo. 36.
