A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Izsák Lajos: A Tildy-kormány politikája
720 IZSÁK LAJOS az államtitkári posztok elosztását illetően is. A 22 államtitkári posztból ugyanis kilenc jutott az FKGP-nek, öt-öt a két munkáspártnak és három az NPP-nek.4 Az MKP kierőszakolta a Gazdasági Főtanács (lényegében egy gazdasági csúcsminisztérium) felállítását is, amely javaslatokat tett a minisztertanácsnak, véleményt nyilvánított a miniszterek által készített indítványokról, rendeleteket bocsáthatott ki. stb. Taggá Tildy Zoltán miniszterelnök, Bán Antal iparügyi miniszter és Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter, főtitkára (a Gazdasági Főtanács teljhatalmú vezetője) a kommunista párti Vas Zoltán lett.5 A Tildy-kormány megalakulásának külföldi visszhangja jóval kedvezőbb volt, mint a hazai. Ezzel összhangban több állam (Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Jugoszlávia, Svédország, Törökország stb.) kormánya helyezte kilátásba Magyarország diplomáciai elismerését, ezt az ígéretet 1945-ben egyedül az USA váltotta be. A Szovjetunió viszont már a nemzetgyűlési választások előtt, 1945. szeptember 25-én felvette a diplomáciai kapcsolatokat hazánkkal. A koalíciós pártok már a választási kampány idején megállapodtak a jövendő kormány programjának néhány sarkalatos pontjában, amit a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjainak 1945. október 23-án elfogadott választási felhívásában tettek közzé.6 Kijelentették, hogy „függetlenül a választások kimenetelétől, a nemzeti egységre múlhatatlanul szükség lesz a jövőben is”, ezért a koalíciós kormányzást fenntartják, mert „az egyedüli biztosítéka az ország gazdasági talpra állításának és a magyar demokrácia további megerősödésének.” A kormány feladata lesz a közellátás javítása, a földreform befejezése a földek telekkönyvezésének lezárásával, a feketézők és árdrágítók elleni fellépés, a pénzromlás megállítása, az állami jövedelmek emelése, a kiadások csökkentése, államosítani a föld méhének kincseit, valamint az erőműtelepeket, a reakció elleni harc továbbvitele, az államgépezetből a reakciósok eltávolítása, a rend, fegyelem és a biztonság megszilárdítása az egész országban, és „kíméletlen megtorlás azok ellen, akik a helyi és egyéni érdekeket fölébe helyezik az országos érdekeknek.” E program a november 4-ei pártközi értekezleten tovább formálódott. Rákosi és a parasztpárti Erdei Ferenc felvetette az ún. B-listázás végrehajtását, a köztisztviselői kar megszűrését, a szociáldemokrata Száva István a kormányforma és a képviselői összeférhetetlenség problémáját, Révai József pedig a nehézipar államosítását szorgalmazta s egyúttal attól tartott, hogy az FKGP esetleg akadályozza ezeket a törekvéseket. Nagy Ferenc megnyugtató választ adott a kétkedőknek: „A Kisgazdapárt, amikor vállalta a koalíciót, vállalta a többi pártok törekvéseinek elősegítését is. A Kisgazdapárt hosszú esztendők óta nem kormányváltozást, hanem rendszerváltozást követelt. A rendszert pedig egészen a segédjegyzőig kell leváltani, ha nem megfelelő.”7 Sajnálatos 4 Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15-1946. február 4. Szerkesztette, a jegyzeteket és a bevezető tanulmányt írta G. Vass István. Magyar Országos Levéltár, Bp., 2005. 86-90. 5 1946. február 14-én Bárányos Károly közellátásügyi- és Gordon Ferenc pénzügyminiszter is tagja lett a testületnek. 6 A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai 1944-1948. Szerkesztette: Rákosi Sándor és Szabó Bálint. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1967. 619-620. 7 Pártközi értekezletek. I. m. 151.
