A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Garadnai Zoltán: Franciaország keleti nyitási politikája 1966-ban
Szovjetunióban 20%-a, Lengyelországban 19%-a választja idegen nyelvként a franciát, addig ez az arány Csehszlovákiában csak 15% volt. A kulturális kapcsolatok alakulását tovább nehezítette a csehszlovák hatóságok félelme a fellazítástól.40 Couve de Murville Vaclav David külügyminiszterrel két alkalommal tárgyalt (1966. július 25., 26). A csehszlovák politikus kijelentette, hogy általánosságban elégedett a francia-csehszlovák kapcsolatok alakulásával, az európai biztonságot és annak részeként a németkérdést, a békés egymás mellett élést, a vietnami konfliktust, az ENSZ szervezeti struktúrája reformjának kérdéseit javasolta fő tárgyalási témáknak. David kifejezte azon szándékát is, hogy a két ország között az együttműködést fűzzék minél szorosabbra, amelybe a politikai kapcsolatokat is beleértette, és annak kívánatos formájaként a magas rangú vezetők egymás országaiba történő látogatása mellett a folyamatos kétoldalú konzultációkat (a Külügyminisztérium és a többi minisztérium között egyaránt) javasolta a bi- és a multilaterális (pl. európai biztonság) kérdések megvitatása érdekében. A francia-csehszlovák kapcsolatok leggyengébb láncszemének a gazdasági területet tartotta, melyeknek fő problémája Prága számára is a kereskedelmi forgalom egyensúlytalansága volt. David az őket legérzékenyebben érintő németkérdéssel kapcsolatos csehszlovák álláspont részletezésével kezdte beszédét. A francia álláspontból a német atomfegyverkezés elutasítását emelte ki, mint olyan területet, amelyen teljes mértékben kapcsolódni tudnak a francia külpolitikához. A németek a csehszlovákok szerint nem fogadják el a II. világháború eredményét, nem ismerik el semmisnek a Müncheni szerződést, így egyértelműen bizalmatlanul fogadták a német kormány 1966. március 25-én kelt jegyzékét, melynek nem hittek. Ugyanakkor nem titkolta azt az ellentmondást, ami a hideg német-csehszlovák politikai, és a nagyon fejlődő gazdasági, turisztikai kapcsolatok között fennállt. A csehszlovák külügyminiszter az NDK-hoz fűződő kapcsolataikat a Szovjetunió után a második legjobbnak értékelte, és nyíltan megkérte a francia külügyminisztert, hogy ismerjék el az NDK-t, amit az egyértelműen elhárított, de egyben összefoglalta azokat a pontokat, ahol a két félnek közös álláspontot lehet kialakítania: 1. Németországnak a határai között kell maradnia, mely a lengyeleknek is érdeke. 2. Az NSZK nem rendelkezhet atomfegyverrel. 3. Az enyhülés és a hidegháború befejeződése Kelet és Nyugat számára egyaránt közös érdek. Couve de Murville a Müncheni szerződéssel kapcsolatos csehszlovák aggodalmakat lényegében jogosnak ismerte el, de a konfliktus megoldására egyetlen eszközként a valódi politikai kapcsolatok megteremtését javasolta. David a francia-szovjet kapcsolatok alakulásával kapcsolatban kinyilvánította örömét, és pozitívan nyilatkozott De Gaulle Európa-politikájáról, mint amely a csehszlovák érdekeknek is megfelel. A francia külügyminiszter harmadszorra Novotny FRANCIAORSZÁG KELETI NYITÁSI POLITIKÁJA 1966-BAN 711 40 Uo. N" 932-933.
