A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Garadnai Zoltán: Franciaország keleti nyitási politikája 1966-ban
708 GARADNAI ZOLTÁN Bulgária értékelésében központi elemet jelentett, hogy az ország a kommunista országok közül a Szovjetunió iránt leginkább elkötelezett országnak számított, így közvetítőként is fel lehetett használni Moszkva irányába. Bulgária specialitását az adta, hogy egyedül a szocialista országok között, az első titkári és a kormányfői posztot Todor Zsivkov töltötte be. Bulgária kereskedelmi kapcsolatainak 3Á-ét a szocialista országokkal bonyolította, a francia-bolgár kereskedelmi kapcsolatokat egyensúlytalanság terhelte, de Bulgáriát az összes szocialista országhoz viszonyítva is a legszorosabb érzelmi, politikai és gazdasági kapcsolat fűzte a Szovjetunióhoz, miközben a KGST legkevésbé reformszándékokat mutató tagjai között tartották nyilván. A képzeletbeli mérleg pozitív oldalát az adta, hogy a francia nyelv tanulása tekintetében komolyabb növekedés ment végbe, és azt a franciák a romániai helyzethez képest kevésbé látták a politika által megterheltnek.26 Francia értékelés szerint bolgár részről a diplomáciát az a szándék vezérelte, hogy Franciaországgal a többi nyugati országhoz képest privilegizált kapcsolatot hozzanak létre, amelyet erősített az, hogy a két ország között a nemzetközi kérdések vonatkozásában érdekazonosság alakult ki,27 ez alól itt is a németkérdés és az európai biztonság megítélése jelentett kivételt. Couve de Murville Bulgáriában először Bachev külügyminiszterrel tárgyalt (1966. április 29.), majd még aznap fogadta őt Todor Zsivkov is. Zsivkov a tárgyalás során az országa helyét, szerepét a Szovjetunióhoz való rendkívül szoros kapcsolódáson keresztül mutatta be, és érzékeltette a szovjet gazdasághoz való kötődés fontosságát azzal, hogy véleménye szerint Bulgária ezáltal rendelkezik lehetőségekkel. Az európai biztonság kérdései ezen a tárgyaláson is előkerültek, de Zsivkov megnyilatkozása azt erősítette, hogy az általa kicsiny országnak ítélt Bulgária elsősorban a balkáni béke és biztonság megteremtésével foglalkozott, miközben a németkérdés értékelésében a szovjet álláspontot követte, és a külügyminiszteri látogatást a két ország kapcsolata szempontjából nézve fordulópontnak nevezte.28 A bolgárok egyértelműen kinyilvánították együttműködési szándékukat Franciaországgal, de a vezetők elsősorban a belső problémákra koncentrálnak. Romániával ellentétben azonban Bulgáriában a francia kulturális kapcsolatoknak nem volt politikai áthallása, és a kitűnő szovjet-bolgár kapcsolatoknak köszönhetően a bolgárok sok mindent megengedhettek maguknak, bár a nemzetközi kapcsolatok tekintetében elsősorban a Balkán érdekelte őket.29 A két látogatás lehetővé tette, hogy Párizsban felmérjék Franciaország nyitási politikájának kelet-európai fogadtatását: „Világos, hogy ezek itt azok az alapok, amelyekre az akcióink során támaszkodnunk lehet, és amelyek bizonyos 26AMAE Europe Bulgarie Carton 2284. Note Relations culturelles franco-bulgares, ill. DDF 1966. II. N° 281. 695-697. 27 AMAE Europe Bulgarie Carton 2284.Note Relations politiques de la France avec la Bulgarie depuis la fin du 2éme conflit mondial. 28 AMAE SG-EM. Vol. 28. (1966. október 13.) Zsivkov-Pompidou. 29 AMAE Europe Bulgarie Carton 2284. Circulaire N" 122. Zsivkovot meghívták egy franciaországi útra, és Párizsban nagy súlyt fektettek arra, hogy a bolgár pártvezetőnek megmutassák a francia életformát. Zsivkovot fogadta De Gaulle elnök is. L. DDF 1966. II. N° 304. 753-756.
