A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - V. - Fülöp Mihály: Szövetséges versenyfutás Németország és Ausztria ellenőrzéséért

A londoni Bizottság helyébe lépő új intézmény, a Külügyminiszterek Ta­nácsa szerepét a következőképpen határozták meg: „Azonnali és fontos felada­ta lesz a Tanácsnak, hogy az Egyesült Nemzetek elé terjesztés végett összeállít­sa az Olaszországgal, Romániával, Bulgáriával, Magyarországgal és Finnor­szággal kötendő békeszerződéseket és javaslatokat dolgozzon ki az európai hábo­rú befejezésével kapcsolatban felmerült területi kérdések rendezésére. A tanács feladata lesz a németországi békerendezés előkészítése azzal a céllal, hogy a megfelelő dokumentumot majd elfogadja Németország erre alkalmas kormá­nya, mihelyt ilyen megalakul.”55 Churchill annyi engedményt kapott, hogy a Bizottság jogutódjaként a Tanács első ülésére Londonban került sor. Az angol főváros „rendes körülmények között” a Tanács székhelye lett. Az angol diplo­mácia szempontjából a Bizottság munkáját továbbvitték. Csakhogy az európai békerendezés következő fejezetét már nem Londonban, hanem Moszkvában és Washingtonban írták. Az Európai Tanácsadó Bizottság megalakításától megszüntetéséig 109 al­kalommal ülésezett, több mint száz előterjesztést vitatott meg, tizenkét állam­közi megegyezést fogadott el. John Winant amerikai nagykövet munkájuk befe­jező szakaszában csalódottságának adott hangot: „azt reméltük, hogy az Euró­pai Tanácsadó Bizottság még sok más egyezséget elérhet, amire, úgy tűnik, nem voltunk képesek.”56 Felvetődik a kérdés: tehetett ennél többet a Bizottság az európai béke felépítésére? Az Európai Tanácsadó Bizottság nem játszott döntő szerepet Németország „csatlósai” megadási okmányainak meghatározá­sánál. Eredeti küldetését ebben a vonatkozásban nem teljesítette. Európa de facto kettészakadása nem a három főszereplő szándékos, politikailag motivált, előre kitervelt cselekedeteiből fakadt, hanem a Bizottságban testet öltő preven­tív diplomácia, közös béke-előkészítés kudarcából. Az amerikai diplomácia ér­dektelensége és tehetetlensége nem a felkészülés hiányából, hanem az elnök a döntéseket a háború utánra halasztó politikájából és a kaotikus washingtoni kormányzati háttérből származott. Moszkva 1944-1945 fordulójáig Németor­szág megszállási övezetének vitáiban lojális maradt szövetségeseihez. Sztálin kezdetben érdekeltnek mutatkozott a közös, a németekkel szembeni egyenlő bánásmódon alapuló szövetséges politika kikovácsolásában. Franciaország a Három Nagynak köszönhette nagyhatalmi státusát, a német és az osztrák meg­szállásban való részvételt. Churchill és Eden mindent megtettek annak érdeké­ben, hogy az amerikai visszavonulást az európai ügyekből késleltessék, illetve megakadályozzák. Németország és Ausztria négyhatalmi megszállás alá került. Az Európai Tanácsadó Bizottság sikere az együttműködés kényszeréből fakadt. A Külügyminiszterek Tanácsa első, londoni tárgyalásain Nagy-Britannia az olasz, a Szovjetunió a román, a bolgár, a magyar és a finn békeszerződésre a fegyverszüneti egyezményeket alapul vevő tervezeteket terjesztett be. A fegy­verszüneti rendelkezések teljes egészében bekerültek az 1947. február 10-én alá­írt párizsi békeszerződésekbe. A háború utolsó szakaszában elfogadott megadási okmányok jelölték ki a ma is érvényes európai politikai és területi rend körvona­SZÖVETSÉGES VERSENYFUTÁS NÉMETORSZÁG ÉS AUSZTRIA ELLENŐRZÉSÉÉRT 701 55 Kiemelés tőlem FM. Teherán, Jalta, Potsdam. I. m. 422. 56 Kiemelés tőlem FM. NARA EAC 1945. július 9-ei ülés jegyzőkönyvei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom