A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Bilkei Irén: Mohács előtt… Zala megye Jagelló-kori történetének vázlata
A korban már „értelmiségi” foglalkozásúak birtokszerzéséről is vannak adataink. Valószínűleg nem véletlen, hogy a kor leghíresebb zalai ügyvédje, Rajki Detre is rokonságban állt a Sárkány famíliával, de birtokai szerencsés házasságával még tovább gyarapodtak.59 1519-ben Némái Balázs litterátus kapott királyi adományként birtokot Lesencetomajon.60 Arra is találunk példát, hogy Zala megyében nem zalai főuraknak is voltak birtokaik: 1493-ban Erdődi Tamás egri püspököt iktatták be Alsókustán- ban és Kisszőlősön vásárolt birtokokba,61 1497-ben pedig Ráskai Balázs tárnok- mestert Udvarnok falu birtokába.62 ZALA MEGYE JAGELLÓ-KORI TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA 69 A megye kormányzata Holub József klasszikussá vált Zala megye monográfiája közismerten nem megyetörténet, hanem a megyei igazgatás története.63 Középkori megyéink működésének megítélése azóta az újabb kutatások alapján több ponton módosult. A megye részt vett a vidéki igazgatásban, ami a pénz- és hadügyi igazgatásra vonatkozó törvények és rendeletek kihirdetésében ki is merült.64 A törvénykezési és igazgatási feladatokat a király által kinevezett főispán (ill. a nevében eljáró alispán) látta el, tehát megyei autonómiáról ebben az időben még biztosan nem beszélhetünk.65 A megye kötelessége volt az országgyűlésen hozott rendeleteket publikálni, ezt a munkát maguk a követek is elvégezhették. 1505. október 13-án Szent- györgyi és Bazini Péter országbíró okleveléből arról értesülünk, hogy a rákosi országgyűlés után - nyilván az ügy fontosságára való tekintettel -, amikor a határozatokat írásba foglalták, megpecsételték és sermone wulgari (ami alatt nyilván a magyar értendő) megmagyarázták, Zala megye követei: Kerecsenyi György, Csányi Balázs és Laki Kaczor András kértek és kaptak egy másolatot a megye részére.66 A megye szerepe a pénzügyi igazgatásban az adóbehajtásnál nyilvánult meg. Újabban C. Tóth Norbert kutatásaiból tudjuk, hogy a kamarahaszna adót a járásokon keresztül szedték be.67 Mivel ezt az adót portánként szedték, ehhez pontos összeírásra volt szükség, ezért az adószedőkkel a szolgabírák mentek ki, 59 Tordai György: Egy Jagelló-kori köznemes rokonsága és pályája. (Szempontok a Jagelló-kori ügyvédség történetéhez.) In: a Dunántúl településtörténete. VII. Szerk. Somfai Balázs. Veszprém 1989. 335. 60 ZML DL 239. - MOL DF 254 066. 61 MOL DF 283 826. 62 ZML DL 111. - MÓL DF 253 937. 63 Holub J.: Zala megye. i. m. 64 Uo. 277. 65 Kubinyi A.: A Jagelló-kori magyar állam. i. m. 303.; újabban: Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon. In: Honoris causa, i. m. 487-518. Újabb munka a középkori magyar megyék működéséről: C. Tóth Norbert: Szabolcs megye működése a Zsigmond-korban. Nyíregyháza 2008. 66 MÓL DL 39 333. 67 C. Tóth Norbert: Lehetőségek és feladatok a járások kutatásában. Századok 141. (2007) 391^70.
