A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Fülöp Mihály: Szövetséges versenyfutás Németország és Ausztria ellenőrzéséért
A tábornok Franciaország és Oroszország által uralt Európában gondolkodott. Ebben az elképzelésben Churchill nem kívánt vendég a kontinensen. Sztálin ezzel szemben a Három Nagy háború utáni egységének és együttműködésének fenntartását tartotta szem előtt. A Szovjetunió éppúgy nem akarta felvenni Franciaországot a nagyok exkluzív klubjába, mint az Egyesült Államok. Guszev Londonban Philip Moselynak azt fejtegette, hogy a Szovjetunió Németországot a szövetségesek háromoldalú, közös politikája alapján kívánja igazgatni. Erőteljesen hangsúlyozta: a Három Nagy a németekkel bánjon azonos módon a megszállási övezetekben. Amennyiben a németek az egyik megszállási rendszert keményebbnek tartják, mint a másikat, az felborítaná az Európai Tanácsadó Bizottság közös egyezményeit, mert nyilvánvalóan a „puhább” megszálló táborába állnának, szembeállítanák egymással a győzteseket.16 A francia tervek Németországban további bonyodalmakat okoztak a szövetségeseknek. René Massigli az Európai Tanácsadó Bizottság 1944. december 7-Ei ülésén terjesztette elő Franciaország követeléseit a saját megszállási övezetre, az ellenőrzésben való egyenjogú részvételre. A német kapituláció szövegét Massigli jóváhagyta, de igényelte, hogy Franciaország negyedikként csatlakozhasson aláírásához.17 Az Európai Tanácsadó Bizottság 1944. szeptember-októberi ülésein a nyugati szövetségesek közötti vita az angol zónába ékelődött amerikai partraszállási helyek, Bréma és Bremerhaven kikötők fennhatósága és hozzáférési útvonalai körül éleződött ki. Az amerikai vezérkar ellenőrizni kívánta hadtáp vonalait. A zónaegyezmény ratifikálását ehhez kötötték. A Három Nagy jaltai konferenciájának közeledtével, Macready angol tábornok John McCloy amerikai hadügyminiszter-helyettessel együtt dolgozta ki a kompromisszumon alapuló megállapodást. Bréma és Bremerhaven az angol megszállási zóna része maradt, az amerikaiak szabad hozzájutásának biztosításával. Guszev élénk figyelemmel kísérte az angol-amerikai alkudozást. A két kikötő esetében alkalmazott elvek precedenst jelentettek Berlinre nézve. Roosevelt és Churchill a megállapodást a hármas csúcstalálkozót megelőző máltai konferencián hagyták jóvá. Az Európai Tanácsadó Bizottság 1944. november végétől Ausztria sorsát vitatta meg. John Winant londoni amerikai nagykövet már júliusban bejelentette, hogy az Egyesült Államok csak jelképes erőt kíván küldeni Ausztriába. A Foreign Office ezért két zónára, szovjetre és angolra osztotta volna az országot, Bécset ellenben szovjet-angol-amerikai, háromhatalmi megszállás alá helyeznék.18 Guszev három, nagyjából egyenlő nagyságú zóna tervét vetette fel. Bécs megszállása a berlini minta alapján történne. A szovjet nagykövet ezúttal is ragaszkodott ahhoz, hogy a megszállási egyezmény előzze meg az ellenőrzés kérdésének megvitatását. Guszev Winant nagykövetnek egyenesen megmondta, hogy akkor támogatja az amerikai részvételt az ellenőrzésben, ha az Egyesült 688 FÜLÖP MIHÁLY 16 NARA, EAC Mosely 1944. november 14-ei távirata Washingtonnak 17 Uo. Ministére des Affaires Etrangéres. Archives et Documentation. Séries-Y International 1944-1949, vol. 133. Conseil Consultatif Européen-European Advisory Commission-EAC. CAB 21 European Advisory Commission- 14/31/164 Cadogan 1945. január 6-i feljegyzése. 18 NARA EAC 1944. november 30-i ülés.
