A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Bilkei Irén: Mohács előtt… Zala megye Jagelló-kori történetének vázlata
ZALA MEGYE JAGELLÓ-KORI TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA 65 Csáktornyái Ernuszt Jánosnak, Mátyás kincstartója fiának a Jagelló-kor- ban a birtokain kívül már nem sok köze volt Zalához, 1493-1505 között lovászmester volt, majd 1508 és 1509 között horvát-szlavón bán.27 A Csébi Pogány család neve nem olvasható az idézett bárói névsorokban, de a család tagjai magas tisztségeket viseltek. Péter 1495 és 1500 között pozsonyi ispán volt, majd 1500-1501-ben udvarmester.28 Az 1500. évi (május 27.) királyi tanács résztvevői között is szerepel.29 Zsigmond hosszú éveken keresztül volt sókamaraispán (1493-1519), királyi zászlótartó (1504-1514), a királyi tábla ülnöke (1519)30 és a veszprémi püspökség jószágkormányzója (1522-1523).31 A Mátyás korában megerősödött Akosházi Sárkány família leghíresebb tagja, Ambrus rokoni kapcsolatai miatt Pogány Péter utódjaként jutott a pozsonyi ispáni székbe 1501-ben. Kivételes egyéni karrierje az országbírói hivatalig és mohácsi haláláig Kubinyi András feldolgozásából jól ismert.32 Ó egyébként Miksa Mihály 1510. évi címeradományával jutott a bárók közé.33 Ambrus rokona, Bernát Mária királyné udvarában volt familiáris és zászlótartó.34 Ambrus öccse, Ferenc és unokatestvérei Dénes és István pedig az 1525. évi Kalandos Szövetség tagjai között tűntek fel.35 A Zalában fontos szerepet játszó, tehetős birtokos Gersei Pethő család sohasem számított az „igazi” bárók közé; egy tagjuk, János azonban eljutott az arisztokráciáig, az 1505. évi rákosi országgyűlés bárói között királyi udvarmesterként említették, majd 1507-től 1516-ig a király gyermekeinek nevelője volt.36 Ezzel függhet össze 1507. évi címeradománya is.37 Az eddig elmondottak alapján az alábbi táblázatban megkíséreltük összefoglalni a zalaiak által viselt országos és udvari tisztségeket. 2‘ Kubinyi A.: Bárók i. m. 204. A családra: Uő: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén.) Századok 135. (2001) 302 - 319. 28 MOL DF 24 3038. és 244 191. 29 Engel P: A magyar világi nagybirtok, i. m. 49. 30 Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp. 1971. 349. 31 Laezlavik György: Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó Mohács előtti pályafutása. Levéltári Közlemények 75. (2004) 36-41. 32 Kubinyi András: Egy üzletelő és diplomata várúr Mohács előtt: Ákosházi Sárkány Ambrus. In: Gerő László emlékkönyv. Művészettörténet - műemlékvédelem. Szerk. Pamer Nóra. Bp. 1994. 263-289. 33 MÓL DL 74 550. 34 Kubinyi András: Habsburg Mária királyné udvartartása és a politika 1521-1526. In: Habsburg Mária i. m. 15. 35 Kubinyi András: Az 1525. évi „Kalandos Szövetség”. In: Ünnepi tanulmányok Sinkovics István 70. születésnapjára. Szerk. Bertényi Iván. Bp. 1980. 147. 36 Kubinyi A.: Bárók i. m. 206. 37 Mikó A.: II. Lajos király címereslevelei i. m. 74. ill. 150.
