A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Burucs Kornélia: A víz a háztartásban
A VIZ A HAZTARTASBAN 637 területén mutatkozó lemaradás” fokozatos felszámolását. A program az új lakások komfortfokozatát kívánta növelni úgy, hogy 65-70%-ukat már fürdőkádas fürdőszobával, a többit pedig melegvízzel ellátott mosdófülkével tervezte felszerelni, biztosítva a lakóházak központi melegvíz-szolgáltatását és fűtését is.13 A továbbra is korlátozott erőforrások elosztása azonban nem változott. Egyrészt - összhangban a még mindig a termelő ágazatokra súlyozó gazdaság- politikával - a megtérülést nem ígérő, „fogyasztó jellegűnek” minősített lakossági infrastruktúra beruházásai (víz- és csatornahálózat, közintézmények; szolgáltató szektor) hátrasorolódtak, a „maradékelv” alapján részesültek a központi forrásokból. (Beszédes bizonyítékai ennek a korabeli beruházási arányokról szóló adatok. 1961-65 között az összes kommunális közműves beruházásra mindössze 3,2%, 1966-68-ban pedig már csak 2% jutott, s ebből a víz- és csatornaépítés részesedése 1,2, illetve 0,9% volt.14) Másrészt az erőforrásokat továbbra is a települési hierarchia élén álló városokra koncentrálták. A fejlesztendő kategóriába sorolt városok kiemelt támogatást kaptak, míg a gyakorlatilag elsorvasztásra ítélt települések: a tanyavilág, sőt a községek jelentős része, elesett ettől.15 így érthető, hogy 1969-ben, a vízgazdálkodás helyzetéről tartott parlamenti vitában egy Veszprém megyei országgyűlési képviselő egyenesen azt kérte, hogy a kormány dolgozzon ki „a községek villamosításához hasonló tervet [...] a vízellátás megoldására”. Dégen Imre vízügyi államtitkár olyan fejlesztéseket ígért, aminek révén 1985-ig „lehetőleg a teljes belterületi népesség részesüljön a közműves vízellátás előnyeiben. A többszintes épületekben lakók ellátását 13 Korabeli szakmai becslések szerint a vízvezetékkel, használati melegvízzel, fürdőszobával felszerelt lakások fajlagos vízfogyasztása 180-240 1/fő/napra nő. László T: Kommunális ellátás, kommunális szolgáltatások, i. m. 35. Házi vízfogyasztás (fajlagos vízigény 1/fő/nap) Lakástípus Átlagos Legnagyobb Lakóépületek belső vízvezeték nélkül, közös csapoló helyekkel 40-50 60-75 Lakóépületek belső vízvezetékkel és vízöblítéses wc-kel 60-80 90-120 Lakóépületek belső vízvezetékkel, vízöblítéses wc-kel, fürdőszobákkal 100-150 150-230 Korszerűen berendezett vagy állandó melegvízzel, távfűtéssel ellátott 150-200 190-250 Új építésű modern városok/városrészek állandó melegvíz-szolgáltatással, távfűtéssel, közművesítés magas kiépítettségével 200-250 250-330 Forrás: Hunyady Domokos (szerk.): Közművesítés. 1-3. 2. köt. Vízellátás 14-15. p. 14 A lakás és kommunális ellátás néhány fontosabb mutatója, 1960-1968. Bp., 1970. VIII. 15 A településhálózat fejlesztésére vonatkozó elképzelések - 1964: Településhálózat-fejlesztési Terv-tanulmány; 1968: Településhálózat-fejlesztési Keretterv; 1971: Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció - a különböző szerepkörű települések kijelölésével gyakorlatilag meghatározták a vízellátás fejlesztésének fő vonalát. Az 1971. évi OTK háttéranyagai már részletesen kidolgozták az egyes településhálózati kategóriákhoz tartozó infrastrukturális szinteket, a „gazdaságos és arányos fejlesztés” normatíváit. Fodor Lászlóné-Zala György: A városok és a városhálózat infrastrukturális ellátottsági viszonyai. Területi Statisztika, 1979/5. 500-516. - Országos Vízügyi Hivatal: A vízgazdálkodás fejlesztésének alapjai és irányai, i. m. 26.
