A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Balogh Margit: „A bíboros már nem lakik nálunk”. Mindszenty József bíboros érsek távozása a budapesti amerikai nagykövetségről (1971. szeptember 28.)
hattak volna: Mindszenty csöndes „kicsempészése” helyett a szinódusra sereglett püspökök a legautentikusabb hírvivői lesznek a történéseknek, és még csak szószegéssel sem lehet a Szentszéket vádolni. Mivel a pápa személyes óhajáról volt szó, már nem nyílt tér manőverezésre és időhúzásra. A bíboros 1971. szeptember 28-án, reggel 8 óra 28 perckor lépett ki a budapesti amerikai nagykövetség épületéből.32 Távozása fagyos hangulatban ment végbe. Állítólag „elfelejtette” megköszönni a nagykövetnek, hogy másfél évtizedig vendégül látták.33 Kerülte a feltűnést. Útlevele Pehm József névre szólt. Opilio Rossi bécsi apostoli nuncius, Giovanni Cheli vatikáni tanácsos, valamint Zágon József prelátus kíséretében a budapesti Szabadság térről, minden kitérő nélkül a bécs-schwechati repülőtérre autózott (ahol a magyar titkosszolgálat filmre vette minden lépését). Szülőfalujától sem köszönhetett el, igaz, már nem élt egyetlen közeli családtagja sem. Bécsből a menetrendszerinti géppel, amelynek teljes első osztályát kibérelték, még ugyanazon a napon Rómába repült. Az út minden tekintetben zavartalan volt, a római reptéren várakozó 15-20 újságíró „hoppon maradt”, mert Mindszenty semmiféle nyilatkozatot nem adott. Szlipij lembergi nagyérsek, akit még Hruscsov bocsátott szabadon XXIII. János pápa alatt, és az akkoriban elhunyt Beran prágai érsek után Mindszenty volt a harmadik kelet-európai főpap, aki oly sok dráma és szenvedés után Rómába érkezett. A történtekről a magyar tömegtájékoztatási eszközök még aznap rövid hírt adtak. A magyar időszámítással szinkronban működött az olasz, és ugyanekkor közölték VI. Pál pápa - természetesen a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsával egyeztetett - egyházkormányzati döntését is: az addigi esztergomi apostoli kormányzót, a már valóban idős és beteges Szabó Imre segédpüspököt egészségi állapotára tekintettel felmentette, és helyébe Kisberk Imre címzetes püspököt, a székesfehérvári apostoli kormányzót nevezte ki. Nem minden vita nélkül sikerült a személyben megegyezni. Kisberk hosszú időn át a kommunista párt feketelistáján szerepelt. Érthető, hogy a nyugati kommentárok miért könyvelték el kinevezését a Vatikán kifejezett sikerének. Nem is sejtették, hogy tevékenysége az ismertnél összetettebb és sokkal ellentmondásosabb, hiszen MINDSZENTY JÓZSEF TÁVOZÁSA AZ AMERIKAI NAGYKÖVETSÉGRŐL 631 zetbiztonsági tanácsadójának, Henry Kissingernek. Washington, 1971. szeptember 23. In. FRUS Eastern Europe; Eastern Mediterranean, 1969-1972. I. m. 291-293:291.; Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának jelentésében is az áll, hogy a Szentszék megbízottja átadta Mindszentynek a vatikáni államtitkár levelét, amelyben közli Mindszentyvel, hogy a pápa szeptember 30-a előtt kívánja fogadni őt. Mindszenty és a hatalom. I. m. 174-175. XXXV Dokumentum. Jelentés a Politikai Bizottságnak, a Mindszenty-ügy állásáról, valamint a Magyar Népköztársaság kormánya és a Vatikán közötti megállapodás ismertetésének rendjéről, 1971. szeptember 18.; Hasonló tartalom: ÁBTL 3.2.9. R-8-009/1. 23. „Vecchio”. Feljegyzés, Budapest, 1971. szeptember 15. - Zágon József 1971. szeptember 10-én még nem tudott arról, hogy létezne ilyen, Mindszentyt konkrét időpontra Rómába rendelő levél. Vö. Adriányi G.: A Vatikán keleti politikája és Magyarország i. m. 115. 32 Nixon Library, National Security Council (NSC) Files, Country Files, Europe, Hungary, Vol. I. Confidential. Box 693. A budapesti amerikai nagykövetség 1851. sz. távirata a külügyminisztériumba, 1971. szeptember 28. 33 MOL XIX-J-l-j-002896/1/1971. USA TÜK-iratok, 17. doboz. Beck István berni (Svájc) magyar nagykövet jelentése Péter János külügyminiszternek. Tárgy: Davis berni amerikai nagykövet magyarországi útja. Bern, 1971. október 20.
