A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - Bilkei Irén: Mohács előtt… Zala megye Jagelló-kori történetének vázlata

62

BILKEI IRÉN

Ami a feldolgozásokat illeti, mindenekelőtt Kubinyi András műveit kell említeni, akinek már idézett és a későbbiekben még sokszor idézendő művei számtalan szempont alapján tárták fel a Jagelló-kort. Újabban Tringli István és Horváth Richárd kutatásai és a továbbiakban idézendő munkái járulnak hozzá a korszak történetének megismeréséhez.6

Zalaiak az országos politikában

Korszakunk kezdetét Mátyás király halála, ill. az ezt követő zűrzavar jelzik. „Miután az isteni Mátyásnak rendben megadták a végtisztességet és a temetés nagy pompával lezajlott, a helyzet komolyra fordult, mert az interregnum már az érdekcsoportok hátrányára vált, törvénysértésre ingerelt, és növelte a bűnözők merészségét... ” - jellemezte Bonfini a király halála utáni heteket.7 A királyi hatalmat négyen akarták megszerezni: Corvin János, Mátyás természetes fia, Habsburg Miksa és a Jagelló testvérek: Ulászló és János Albert. Az 1490 júliusában a királyválasztó országgyűlésre érkező nemesek között Corvin János híveiként sorolták fel a zalai Alsólendvai Bánffy testvéreket, Kanizsai Lászlót és Csáktornyái Ernuszt Jánost, akik elkobzott birtokaikat remélték visszakapni. Hiányzott Egervári László bán, aki semleges akart maradni, de a főurak közé még be nem jutott Pethők megjelentek, őket egyébként maga Beatrix királyné hívta meg.8 A délre vonuló Corvin csapatait a csonthegyi csatában szétverték, a herceg a nála lévő koronát visszaadta a királyi tanácsnak, ő maga pedig behódolt Ulászlónak.9 Ulászlót 1490 szeptemberében koronázták királlyá.10

Közben Ausztriában elvesztek Mátyás hódításai, Miksa pedig október elején csapataival megindult Magyarország felé, élvezve Corvin néhány hajdani hívének támogatását, köztük Alsólendvai Bánffy Miklósét, a Kanizsai testvérekét, sőt szeptemberben már Kevendi (Kövendi) Székely Jakab radkersburgi kapitány, az elfoglalt stájer és karintiai várak parancsnoka is átpártolt hozzá.11 Miksa Vas megyén keresztülvonulva érkezett Zalába, 1490. október 25-én Gébárt- nál, majd 27-én Kemendnél táborozott. Ezt követően elfoglalták Szentgrótot, majd Rendeken keresztül november 17-én érkeztek meg Székesfehérvárra. Pénzhiány és élelmezési nehézségek miatt hamarosan vissza kellett vonulnia Ausztriába, de még ez alatt az idő alatt is csatlakoztak hozzá a hajdani Corvin-párti- ak, Bajnai Both András, Medve várának kapitánya, ill. a zalai familiárisok közül Sárkány László. Csébi Pogány Péter alsó-ausztriai kapitánnyal Miksa fegyverszünetet kötött.12

Felmerülhet a kérdés, hogy a Corvin János hívei közé számítható zalai főurak - Alsólendvai Bánffy, Kanizsai - és a Mátyás által felemelt főként kato6 Köszönöm Horváth Richárdnak a dolgozat megírásánál nyújtott segítségét.

7 Antonio Bonfini-. A magyar történelem tizedei. Ford. Kulcsár Péter. Bp. 1995. 902. 4. 9. 1.

8 MÓL DL 104 715. 1490. április. 17.

9 Kubinyi András: Két sorsdöntő esztendő (1490-1491) Történelmi Szemle 33. (1991) 18-22.

10 Neumann Tibor: II. Ulászló koronázása és első rendeletéi. Századok 142. (2008) 315-337.

11 Kubinyi A.: Két sorsdöntő esztendő i. m. 29-31.

12 E. Kovács Péter: Miksa magyarországi hadjárata. Történelmi Szemle 37. (1995) 41-42.