A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Balogh Margit: „A bíboros már nem lakik nálunk”. Mindszenty József bíboros érsek távozása a budapesti amerikai nagykövetségről (1971. szeptember 28.)
MINDSZENTY JÓZSEF TÁVOZÁSA AZ AMERIKAI NAGYKÖVETSÉGRŐL 627 ben megjelenjen. Az engedékenységet egy értelmezési zavar magyarázza: az emlékirat fogalmán a bíboros életműve egészét értette, odasorolva történeti munkáját is, a diplomaták viszont csak a saját korának bemutatását személyes élet- történetén keresztül. Zágon ezért konstatálta döbbenten az emlékiratoknak mondott írások tüzetes áttekintése után, hogy azok a jelen leleplezése helyett jórészt a magyarországi katolikus egyház korai történetével foglalkozó szövegek, amikben különös hangsúllyal szerepel a középkor és a tatárjárás, ergo politikailag veszélytelenek. Zágon viszont csak Mindszenty Magyarország múltját összefoglaló életművének egy része láthatta, ugyanis Mindszenty akkor még nem készült el az utolsó, az 1945 utáni évekről és a saját hercegprímási működéséről szóló kötettel. Chelinek egyenesen az volt a benyomása, hogy az emlékiratok, mint olyanok, nem is léteznek.20 Az emlékiratok kiadására irányuló bármilyen addigi próbálkozás kategorikus elutasítása miatt a bíboros pontosan tudta, hogy arra, legalábbis még az ő életében, csupán egyetlen lehetőség van: a kimenetel. Mindszenty így is csak súlyos lelki küzdelem árán hajolt meg a pápa óhaja előtt. De előbb még 1971. június 27-én levélben kérdezte meg Nixon amerikai elnöktől, maradhat-e tovább a követségen. Másnap pedig, a nyomásgyakorlás és az ígéretek vegyes elegyé- nek engedve megírta döntését a pápának: bár szeretne Magyarországon maradni, de kész távozni a követségről és elhagyni az országot, amennyiben ez szolgálja legjobban az egyház érdekeit, és magára vállalja élete talán „legsúlyosabb keresztjét”, hogy számkivetésben folytassa vezeklését egyházáért és népéért.21 A pápának szóló levél a Cheli-Zágon látogatást követő hirtelen és döntő változást mutatja. Kulcsfontosságú az egész történetben, mert Mindszenty annyi megpróbáltatás után feladta álmát, hogy a rendíthetetlen helytállás szimbólumaként éljen és haljon hazájában, és győzött benne az egyházi engedelmesség. Lelkét azonban kétségek marcangolták, attól félt, hogy áldozata veszendőbe megy, és „hajótöröttként” kell távoznia. 15 évet töltött a budapesti amerikai követség épületében. Személye biztonságban volt, de teste-lelke száműzetésben. Az egyre idősebb és betegebb főpap nemcsak fizikai értelemben őrlődött fel, hanem szellemileg is elszigetelődött a valóságtól és a világtól. Vendég volt, szabad volt, mégis rab - mintegy ötezer-ötszáz napon át. Egy zárt közösségben élt, ahol nem viselkedhetett magánemberként, mert mindvégig tartotta magát ahhoz, hogy ő ott is az egyházat, sőt a nemzetet képviseli. És ezt a terhet tovább cipelte a vasfüggöny túlsó oldalára is. 20 NARA RG 84. Foreign Service Posts of the Department of State, Hungary, Budapest; Subject Files Relating to Cardinal Mindszenty, 1956-1972. Entry 2691B, Box 5. Cardinal Mindszenty July- December 1971. 4337 sz. távirat a római amerikai nagykövetségről a washingtoni külügyminisztériumnak és a budapesti nagykövetségnek. 1971. július 9. 21 MAL 060. dosszié, „Levelezés a depositióval kapcsolatban.” MFN 7903, L-2854. Mindszenty József levele VI. Pál pápához. Budapest, 1971. június 28. Gépelt másodlat latinul, rajta kézírással a dátum; uo. magyarul MFN 7904, L-2855. Korabeli közlése L’Osseruatore Romano, 1971. szeptember 29.; részletét magyarul közölte Békés Gellért: Mindszenty bíboros Rómában. Katolikus Szemle (23. évf.) 1971, 3. sz. 193.; Mindszenty József: Emlékirataim. Szent István Társulat, Budapest, 1989. 476.; Somorjai Adám: Sancta Sedes Apostolica et Cardinalis Ioseph Mindszenty. Documenta 1971-1975. Az Apostoli Szentszék és Mindszenty József kapcsolattartása 1971-1975. Tanulmányok és szövegközlések. Pro manuscripto, Romáé, 2007. magyarul: 106-107, latinul: 165-166.
