A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Balogh Margit: „A bíboros már nem lakik nálunk”. Mindszenty József bíboros érsek távozása a budapesti amerikai nagykövetségről (1971. szeptember 28.)
MINDSZENTY JÓZSEF TÁVOZÁSA AZ AMERIKAI NAGYKÖVETSÉGRŐL 623 A 80. életévéhez közeledő Mindszenty ügyének megoldásához - részben az amerikai kormány sürgetésére - VI. Pál pápa személyes közbelépése is kellett. A két világhatalom közötti feszültség enyhülése és a békés egymás élés egyik apró következményeként és jeleként 1971. április 16-án VI. Pál - hivatalosan természetesen nem Mindszenty sorsának rendezése miatt - személyesen fogadta Péter János magyar külügyminisztert, aki nem egy sablonos személy a politikai apparátusban, hiszen református lelkész és egy ideig püspök volt. Kommunista kormány hivatalban lévő tagja még nem részesült ilyen megtiszteltetésben. A társalgás négyszemközt, franciául folyt, s előbb olyan átfogó nemzetközi kérdéseket érintett, mint a béke és a leszerelés. Majd az 1964-es részleges megállapodás utáni magyar egyházi viszonyokról volt szó, amit a pártpropaganda a konszolidálódás időszakaként kommunikált, amelyben „a magyar katolikus egyház megtalálta helyét a szocializmusban”. A pápa legelső és legnagyobb horderejű kérdésként Mindszenty bíboros helyzetét említette, mondván, hogy „őneki évek óta ez egyik legnagyobb gondja”, de úgy gondolja, hogy a magyar kormánynak is.8 Mindszentyt „a történelem áldozatának” nevezte, akiről tudja, hogy „nagyon nehezen kezelhető ember, nagyon nehezen érthető meg sok ténykedése”. Péter János felkészülten reagált, ő is abnormálisnak jellemezte a helyzetet. A magyar külügyminiszter a „teljes csend” ígéretét várta, amire VI. Pál pápa azzal válaszolt, hogy „ennek nehéz eleget tenni”,9 10 ám végül bejelentette, hogy vállalja a magyar kormány részéről évek óta hiába kért feltételt: bármennyire Magyarországon is szeretne maradni Mindszenty, inkább kihoznák az országból, „valahol kolostorban helyezik el, és megfelelő egyházi rendszabályokkal, kellő súllyal megtiltják neki a nyilvános szereplést” ,w A külügyminiszter - vérbeli diplomataként - nem mutatott repeső örömet, csupán bárminemű konkrét javaslat Jóakaratú tanulmányozásáról” biztosította a pápát, holott az elhangzott ígéret teljes diplomáciai sikert jelentett. S ettől kezdve tényleg felgyorsultak az események.11 1971. május 3-án a tárgyalások folytatására Giovanni Cheli és Gabriel Montalvo vatikáni tanácsosok Budapestre érkeztek. Egyelőre nem hoztak új ajánlatokat, de két-három héten belül megoldást akartak találni. Eredményül 1971. május 21-én a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és a Magyar Katolikus Püspöki Kar - valamint ugyanekkor a református és az evangélikus egyház, valamint az izraelita felekezet - között megállapodás született az egyházi állások betöltéséről 8 Mindszenty és a hatalom. Szerk. Ólmosi Zoltán. Budapest, 1991. 139. XXV sz. dokumentum. Péter János külügyminiszter jelentése az MSZMP Politikai Bizottságának. Budapest, 1971. április 19. 9 Edward C. Keefer (főszerk.), James E. Miller, Douglas E. Selvage, Laurie Van Hook (szerk.): Foreign Relations of the United States (FRUS), 1969-1976. Eastern Europe; Eastern Mediterranean, 1969-1972. Vol. XXIX. United States Government Printing Office, Washington D. C., 2007. 276. Távirat az amerikai nagykövetségről a külügyminisztériumnak. Budapest, 1971. május 14. 10 Mindszenty és a hatalom. I. m. 140. XXV sz. dokumentum. Péter János külügyminiszter jelentése az MSZMP Politikai Bizottságának. Budapest, 1971. április 19. (Kiemelés a szerzőtől - B. Ma.) 11 Az 1971-es év amerikai forrásaiból lásd Somoijai Ádám: „His Eminence Files.” American Embassy, Budapest. From Embassy Archives, 15 (1971) - Mindszenty bíboros az amerikai nagykövetségen. Követségi Levéltár, 15 (1971). Budapest, METEM, 2008; Somoijai Ádám-Zinner Tibor: Washingtonból jelentjük. A budapesti amerikai nagykövetség Mindszenty bíboros tevékenységére vonatkozó, 1971-ben keletkezett iratai. Századok, 2010. 1. sz. 143-196.
