A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - A. Sajti Enikő: Tito 1947-es magyarországi látogatásának előzményei
TITO 1947-ES MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI 599 gatók fogadása szűk, tisztának nem mondható szállodai szobámban, melynek mennyezetén a beszivárgó hóié fantasztikus freskókat képezett ki. ”45 Mivel nem kapták meg a belgrádi kormány által megígért építési kölcsönt, a kötött gazdálkodásra történő átállás miatt pedig már az adott évre nem igényelhettek építőanyagot, így az épület helyrehozása kitolódott a jövő évi építési idényre. Az épület állapota miatt az első esztendőben a követség alapvető diplomáciai feladatát, a magyar állami ünnep (ekkor még Szent István ünnepét, augusztus 20.) megünneplését sem tudta ellátni.46 Nemcsak a követségi épület állapota okozott gondot, de mint láttuk, a gépkocsi hiánya is nehezítette a követ életét, illetve az élet egyéb területén sem volt könnyű boldogulniuk. A fokozódó ellátási nehézségek is egyre negatívabban befolyásolták hétköznapjaikat. Mint Szántó egyik jelentésében írja, „ iparcikkek egyáltalán nem állnak rendelkezésünkre, csak külföldről szerezhetők be. Ma már az a helyzet, hogy bizonyos nélkülözhetetlen élelmiszereket sem tudunk beszerezni. ”47 1947. október 13-án Dinnyés Lajos miniszterelnök vezetésével magyar kormányküldöttség érkezett Belgrádba azzal céllal, hogy aláírják a két ország közötti kulturális egyezményt, és előkészítsék a barátsági és kölcsönös segély- nyújtási egyezmény megkötését. Először járt magyar miniszterelnök Jugoszláviában a két ország történetében. A küldöttség tagja volt: Szakasits Árpád miniszterelnök-helyettes, Gerő Ernő közlekedési miniszter, Molnár Erik külügyminiszter, Veres Pál honvédelmi miniszter, valamint Dobi István, a Kisgazda- párt elnöke, államminiszter. A küldöttséget elkísérte Karlo Mrazovic, Jugoszlávia budapesti nagykövete is. A tárgyalások még aznap megkezdődtek, este pedig a delegációt személyesen Tito is fogadta. A megbeszélések középpontjában nem elsősorban a kulturális egyezmény kérdései, hanem a leendő barátsági szerződés állt, amelynek jugoszláv fél által tervezett szövegét a magyar delegáció nem sokkal azelőtt kapta meg. Mint arra már utaltam, a magyar kormány szorgalmazta, hogy a kulturális egyezmény megkötésével párhuzamosan kezdjék meg a tárgyalásokat a barátsági szerződésről is. A magyar fél megállapította, hogy a szerződés jugoszláv tervezete megfelel a magyar elgondolásoknak. Este a delegáció a Fehér Udvarba ment át, ahol személyesen megjelent Tito is. Az ő javaslatára fogadták el, hogy a barátsági szerződés aláírására Budapesten kerüljön sor. Nem sikerült viszont elfogadtatni a magyar delegáció arra vonatkozó javaslatát, hogy a tárgyalásokról szóló zárónyilatkozatba kerüljön be az a szöveg, amely a két ország közötti vitás kérdések rendezésére utalt volna: „Amennyiben még függő kérdések volnának, azt egymással szemben jelen egyezmény (ti. a barátsági - S. E.) szellemében fogják megoldani, ugyanúgy intézkednek kölcsönös nemzetiségi politikájuk gyakorlásában, a kettős birtokos problémák és határátlépési ügyek megoldásában, valamint egymás gazdasági és szellemi újjáépítésének támogatásában. ”48 45 MÓL IX-J—4-a-Belgrád—40-1947. 1. doboz 46 MÓL XIX-J-A-a-Belgrád-TÜK- 62/biz. 1947. 1. doboz 47 MÓL XIX-J-l-k-Jugoszlávia-l/b-2766/1-1947. 1. doboz. A háború utáni Belgrad súlyos ellátási nehézségeire 1. A. Sajti Enikő: A győzelem ára: hétköznapi élet Belgrádban 1945-1948. Bács- ország. Vajdasági honismereti szemle. 1. sz. (56. sz.) 2-5. 48 MÓL XIX-J-ln-j-I^/b.-457/pol.res-1947. 6. d.
