A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - A. Sajti Enikő: Tito 1947-es magyarországi látogatásának előzményei
A. Sajti Enikő TITO 1947-ES MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI Fernand Braudel annak kapcsán, hogy Franciaország „elpuskázta a tengert (...), nem ragadta meg a Sea Power lehetőségét, a világuralom kulcsát”, így jelölte ki a külpolitika Franciaország koraújkori történetében játszott szerepét: „a határokon túl Európa nyomasztó súlya formálta Franciaország sorsát, ahogy a szobrász formálja hüvelykujjával azt az agyagtömböt, amelyből művét kialakítja.”1 Úgy vélem, az idézet lényege, az adott kor nemzetközi erőviszonyainak egy-egy ország történetére gyakorolt hatása mit sem változik, ha Franciaország helyébe Magyarországot képzeljük, s a gondolat érvényességét kiterjesztjük a 20. század második felére: a második világháború utáni Magyarország sorsát a Szovjetunió nyomasztó kelet-közép-európai dominanciája formálta.2 Volt azonban a háború utáni korszaknak egy rövid szakasza, az 1945-1947 közötti időszak, amikor a szovjetizálás mellett a Jugoszlavizálás” veszélye is fenyegette Magyarországot, és egy Duna menti integráció lehetőségét nem csupán ábrándos értelmiségiek latolgatták. Ebben az időszakban a Josip Broz Tito vezette új jugoszláv kommunista politikai elit „a győztes fölény” pozíciójából közeledett Magyarországhoz. Tito hitt abban, hogy Moszkva beleegyezésével megvalósíthatja a Jugoszláviát erős középhatalommá formáló balkáni, Duna menti integrációt.3 1944 őszére a Magyarország és Jugoszlávia jövőjét „szobrászként” formáló nemzetközi erőviszonyok 1941-hez képest radikálisan megváltoztak. 1941 áprilisában a német dominanciájú, háborúban álló Európában Magyarország sikeresen váltotta valóra az utolsó, délvidéki területi revíziót a politikailag széthul1 Fernand Braudel: Franciaország identitása. Az emberek és a dolgok. Helikon, 2004. 498. 2A korszakra legújabban 1: Gyarmati György. A Rákosi-korszak. Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945-1956. ÁBTL-Rubicon, Bp., 2011. 3 A kérdés gazdag irodalmából csak néhány fontosabb munkára utalok. Branko Petranovic: Balkanska federacija. IKP Zaslon, Beograd-Sabac, 1990.; Gyarmati György: Föderációs törekvések a második világháború után. Politikatudományi Szemle. 1992. 2. sz. 111-121.; Vojtech Mastny: The Cold War and Soviet Insecurity: The Stalin Years. Oxford University Press, Oxford-New York, 1996. 11-47.; Slauoljub Cvetkovic: Balkanska federacija i Kominform. In.: Jugoslovensko-sovjetski sukob 1948. godine. Zbornik radova sa naucnog skupa. The Yugoslav-Sovjet Conflict in 1948. Collection of Works from the Scientific Conference. Odgovomi urednik Petar Kaéavenda. ISI, Beograd, 1999. 59-65.; Petar Dragisic: Jugoslovenski-bugarski odnosi 1944-1949. INIS, Beograd, 2007.; Aleksandar Zivotic: Pitanje Albanije u odnosima Jugoslavije i Zapada 1945-1947. Istorija 20. veka, 2010. 3.sz. 83-96.; Székely Gábor: A Kominform 1947-1949. http://www.feeveb.hu/székely/cominform.htm (A letöltés ideje: 2012. január 3.) A. Sajti Enikő: Bűntudat és győztes fölény. Magyarország, Jugoszlávia és délvidéki magyarok. SZTE Történelem Doktori Iskola Modernkori Program. Szeged, 2010. 133-144.
