A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Vörös Boldizsár: Kommunikáció a válságban - válság a kommunikációban? „Oroszpánik” Budapesten az őszirózsás forradalom idején
584 VÖRÖS BOLDIZSÁR tézkedései: fegyveres alakulatok szervezése és elküldése a veszélyeztetettnek ítélt városrészekbe, csak fokozták a pánikot60 - ami szintén nem egyedülálló az ilyen típusú jelenségek történetében.61 A pánik után pedig sor került a válságos időszakokra szintén jellemző bűnbakkeresésre62 is: a Népszava cikkírója az „el- lenforradalmárok”-at,63 az Alkotmányé pedig, többek között, a katolikus egyház támadóit hibáztatta.64 65 Az álhír és a pánik így az új társadalmi-politikai rend kialakítóinak eszközévé is vált, akik az ezek által veszélyeztetett alapértékekre (ekkor: az ország nyugalma stb.) hivatkozva jelölhették ki a társadalmilag megengedett és az elfogadhatatlan dolgok (ez esetben: az álhírek terjesztése) határait, az e határokon belül elhelyezkedőkben pedig erősíthették az összetartozás érzését66 (például Az Est cikkírója többes szám első személyben fogalmazott az aktuális feladatok kijelölésénél: „Gyűlöljük az erőszakot”...66) Mindez jól szemlélteti, hogy a közvélemény-formálók miként használhatnak fel egy-egy eseményt saját nézeteik kifejezésre juttatása, törekvéseik megvalósítása érdekében. Az eset elemzése nyomán pedig az is megfigyelhető, hogy a forradalom során létrejött válsághelyzetben válságba került a különböző társadalmi csoportok közötti kommunikáció is: csak egy bizonyos idő után derült ki a pánikot okozó információ hamis volta, a történésekről szóló hosszabb-rövidebb sajtóbeszámolók számos ponton ellentmondanak egymásnak - megakadályozva az évtizedekkel későbbi kutatót a pánik folyamatának részletes rekonstruálásában, jórészt csak az utólagos leírások, értékelések sajátosságainak néhány szempontú vizsgálatát téve számára lehetővé.67 60 L. ehhez e munkám 14. jegyzetét és a hozzá kapcsolódó főszöveg-részt! 61 Vö. ehhez pl. Hann Endre: Egy „földrengés” hatásai. A tájékoztatási rendszer paradoxo- nairól egy rémhír kapcsán. (Tanulmányok, beszámolók, jelentések Tömegkommunikációs Kutató- központ) Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Bp. 1981. passim.; Uő: Földrengés Bicskén, avagy rémhír és cáfolat. Jel-kép 2. (1981: 3. sz.) 97-101. 62 Vö. ehhez pl. Pók Attila: Bűnbakkeresés a huszadik századi Magyarországon. Történelmi Szemle 47. (2005) 51-54. 63 L. ehhez e munkám 9. jegyzetét és a hozzá kapcsolódó főszöveg-részt! 64 L. ehhez e munkám 11. jegyzetét és a hozzá kapcsolódó főszöveg-részt! 65 Vö. ehhez: Novák Veronika: Hírek, hatalom, társadalom. Információáramlás Párizsban a középkor végén. (Információtörténelem) Gondolat-Info, Bp. 2007. 276. 66 L. ehhez e munkám 45. jegyzetét és a hozzá kapcsolódó főszöveg-részt! 67 Vö. ehhez: Gyáni G.: Csata i. m. 220-240. - E munkám elkészítéséhez nyújtott segítségükért ezúton mondok köszönetét Gulyás Juditnak, Hajdú Tibornak és Szilágyi Mártonnak.
