A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Vonyó József: Kísérlet a magyar társadalom totális megszervezésére, 1933-1936
KÍSÉRLET A MAGYAR TÁRSADALOM TOTÁLIS MEGSZERVEZÉSÉRE, 1933-1936 5 67 mű, 8 dokumentumban ismertették meg a különböző szintű szervezetek vezetőivel. A füzetek mindenekelőtt az ekkor már a Nemzeti Egység szervezetének „Társadalmi Tevékenysége” néven említett akció részletekbe menő feladatrendszerét és azt szolgálni hivatott szervezet struktúráját, illetve kiépítésének menetét, vezetői kiválasztásának elveit és metódusát tartalmazták.29 A célokat és a tartalmi elemeket tekintve legfeljebb hangsúlyeltolódások fedezhetők fel az új előírásokban. Hangsúlyosan fogalmazták meg, hogy a „Nemzeti Egység szervezetének súlypontja a községi (városi) szervezeteken nyugszik". Feladatuk viszont változatlanul az lett, hogy „a polgárságot a Nemzetei Egység és a szervezettség szükségességének átérzésre buzdítsa, helyes irányba vezesse és nevelje, a rászoruló tagoknak segítséget nyújtson és közérdekű intenzív munkája révén lehetőleg az egész községi (városi) életnek irányítója legyen”. Ennek alárendelten fogalmazódott meg az a kötelezettsége, hogy „politikai erőpróbák alkalmával [...] a Nemzeti Egység Pártját fölényes győzelemre vezesse”.30 Ezért a tagok kötelezettségei között kiemelt helyet kapott „a helyi szervezet társadalmi és politikai munkájában a szervezet vezetősége által megállapított módon részt venni”.31 Már ez a momentum is jelezte, hogy a pártvezetés nem a társadalom szuverén kezdeményezéseire épülő, hanem szigo/'ú központi irányítással vezérelt akciót szervezett. A tervekből ugyanis egy öt szakmai szerveződésre (női, ifjúsági, népművelési, gazdasági, propaganda) tagolódó, hierarchikusan felépített, négyszintű (helyi, járási, megyei és országos) organizáció képe bontakozik ki. A párt társadalmi tevékenységét átfogóan szabályozó dokumentum32 szerint a „Nemzeti Egység Legfőbb Társadalmi tevékenységi szerve” is az Országos Központ, mely a párt e területen dolgozó „összes vármegyei, járási és községi tisztségviselői és szervei felett állva, azok munkáját irányítja”.33 A Társadalmi Tevékenység megyei és járási csoportjainak vezetőit - az illetékes elnökök javaslatai alapján - személyesen a Vezér, a községi csoportvezetőket pedig az Országos Központ bízhatta meg és menthette fel. Az országos szint alatt lévő vezetők feladata a végrehajtásra, illetve az általuk átfogott (a megye, illetve a járás területén működő) csoportok munkájának - a központi előírások szellemében történő - irányítására, ellenőrzésére, tevékenységük összehangolására korlátozódott.34 Az érdemi munka végzésére hivatott helyi csoportok vezetői nem csak a fentiek miatt nem rendelkeztek önállósággal. A helyi társadalmi tevékenység legfőbb felelőse és irányítója a községi szervezet elnöke volt, a cso29 Szervezési útmutatás a vármegyei szervezet részére. Stádium Sajtóvállalat, Bp., 1935. Részletek: In: Gömbös pártja. I. m. 278-282. Szervezési útmutatás a Nemzeti Egység szervezetének „Társadalmi Tevékenysége” részére. Stádium Sajtóvállalat, Bp., 1935. Részletek: In: Gömbös pártja. I. m. 282-286. 30 A részletes szervezési útmutatás kiegészítése. Stádium Sajtóvállalat, Bp., 1935. In. Gömbös pártja. I. m. 252-278. idézett részletek: 265. 31 Uo. 264. (Kiemelés tőlem - V J.) 32 Szervezési útmutatás a Nemzeti Egység szervezetének „Társadalmi Tevékenysége” részére. I. m. 282-286. 33 Gömbös pártja. I. m. 286. 34 Uo. 283-286.
