A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Vonyó József: Kísérlet a magyar társadalom totális megszervezésére, 1933-1936
564 VONYÓ JÓZSEF kenységük „a község politikai és társadalmi életének minden vonatkozására kiterjedjen”. Elvárták tőlük, hogy „a községben megnyilatkozó minden akció, amely a település egyetemes érdekét szolgálja - legyen az politikai, jótékonysági, vigalmi, közegészségügyi vagy bármilyen más vonatkozású - a Nemzeti Egység szervezetéből induljon ki, illetve a vezető szerep a Nemzeti Egység szervezete számára biztosíttassék". Ezért arra is ügyelniük kellett, hogy semmiféle akcióra ne kerülhessen sor, mely „...nem a Nemzeti Egység szervezetének kebelén belül indul és nem áll szervezeteink vezetőségének irányítása alatt”.15 Később hangsúlyozták, hogy ennek nemcsak a településeken belül, hanem járási és megyei keretek között is érvényesülnie kell.16 E célok megvalósítását szolgálta a helyi pártiroda (pártkör) fenntartása, mely könyvtárral, rádióval, a NÉP és a kormány politikáját népszerűsítő lapokkal (Függetlenség, Nemzeti Figyelő, Magyar Falu) állt az egész lakosság rendelkezésére. Ahol lehetett, gazdasági, egészségügyi, jogi tanácsadást kellett szervezni a helybéliek igényeinek kielégítésére. Ettől is várták, hogy „a község (város) egész politikai és társadalmi élete a Nemzeti Egység irodájába” összpontosul.17 Speciális szerepet szántak a női és ifjúsági csoportoknak. Létrehozásukról már az 1933 januárjában elfogadott „Szervezeti Szabályokéban rendelkeztek. A női csoportok elsődleges feladata az volt, hogy - addigi szocializációjuknak és alkatuknak megfelelő, mindenekelőtt szociális, jóléti jellegű feladatok ellátása révén - aktivizálják a politikától magukat jórészt távol tartó, de szavazati joggal rendelkező nőket. Az iljúsági csoportoktól pedig azt várták, hogy „a még választójoggal nem bíró 21-24 éves magyar ifjak [...] a mai közéletben szereplő és dolgozó nemzedék pótlására hivatott és a magyar jövendő folytonosságát biztosító új nemzedék” kinevelői legyenek a helyi NEP-elnök vezetése alatt.18 Teendőiket azonban - a községi NEP-vezetők tanácstalanságát tapasztalva - csak 1934 októberében részletezte az országos pártközpont. Minden női csoportot arra utasítottak, hogy álljon élére „... a lelki megértés, a lelki egység kialakulásának és romboljon le a női lélek megértő és szeretettel teljes munkájával minden válaszfalat, akár felekezeti, akár foglalkozásbeli, akár más okoknál fogva keletkezett volna is az magyar és magyar között”. A konkrét feladatokat illetően pedig a szegénygondozást, az anyavédelmet, a csecsemőgondozás segítését és - „Nemzeti Egység Karácsonyfája” néven - a szegény sorsú gyerekeknek szervezett karácsonyi ajándékosztó ünnepségeket emelték ki. Különösen nagy hangsúlyt helyeztek a „háziipari tevékenység kifejlesztésére” és ezt szolgáló tanfolyamok szervezésére. A nyíltan deklarált cél: az önellátás erősítése a falusi közösségek körében, hogy biztosítsák függetlenségüket „a kereskedelem, illetőleg a gyáripar árpolitikájával” és „a káros kartelek nemzetközi hatalmával” szemben.19 Az ifjúsági csoportoknak ének- és zenekarokat, „műked10 Gömbös pártja. I. m. 137. 16 Uo. 207-208. 17 Uo. 76. 18 Uo. 60-61. 19 A Nemzeti Egység Pártja Országos Központja. 40/1934. sz. körlevél az összes szervezetekhez. 1934. október hó. Stádium Sajtóvállalat Rt. Bp., 1934. 12-16.
