A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - IV. - Szabó Róbert: Egy magyar arisztokrata útja a 20. századi politikai pártokban

534 SZABÓ RÓBERT toriában57 őrizték, majd március 23-án a Pestvidéki Törvényszék Fő utcai fog­dájába kerültek.581944. április 3-án, teherautón Oberlanzendorfba, Bécs mellé vitték őket.59 A tábort védőőrizetesek részére fenntartott láger volt, ahonnan 1944. május 5-én Mauthausenbe kerülve védőőrizetesekre és zsidó származású- akra választották szét őket.60 Társai Apponyit választották a magyar csoport vezetőjének, abban bízva, hogy közbenjárásával a foglyok ellátása és szálláskörül­ményei javulni fognak.61 A magyar foglyokat is hamarosan rabmunkára kénysze­rítették; Apponyi előbb a mosodában dolgozott, majd 1944. június 19-étől az SS- legénység ruhatárában foglalkoztatták.62 Kiszabadulására 1944. augusztus 5- én került sor, arisztokrata sógora vállalt érte kezességet, annak ausztriai birto­kára internálták, ott érte a világháború befejezése.63 Ekkor úgy döntött, hogy egy­előre külföldön marad, s ebben családi okok sem akadályozták.64 1945 szeptembe­rében a Traun-tó melletti Kammer am Attersee-ben lévő Jeszenszky-villában la­kott, ott találkozott vele a Lakatos-kormány egykori külügyminisztere.65 Több unokatestvére és távoli rokona élt nyugaton, akiknek segítsége biz­tosította számára a megélhetést, hiszen a földreform miatt birtokai jövedelmé­re nem számíthatott. Az általa korábban többször bírált „bolsevizmus” miatt sem gondolt gyors hazatérésre, bár aligha élete végéig tartó külföldi tartózko­dást tervezett. Állást vállalt, megélhetését egy biztosító társaságnál folytatott munkája biztosította.66 1945 után a nagyhatalmak elutasítása miatt bármiféle Habsburg-restau- ráció lehetősége végérvényesen köddé vált. Nem kedvezett a királyság visszaál­lításának a magyar, de az osztrák belső helyzet sem. Ezeket Apponyi maga is ér­zékelhette, mert fellelhető külföldi leveleiben már soha nem utalt korábbi legi­57 Miliők Sándor: A kínok útja. Budapesttől Mauthausenig: élményregény. Bp., Otto Müller Verlag, 1945. 18. 58 Parragi György: Mauthausen. Bp., Keresztes, 1945. 40. 59 Szita Szabolcs: Magyarok az SS ausztriai lágerbirodalmában. Bp., Magyarországi Zsidó Kul­turális Örökség Közalapítvány, 2000. 53. 60 Uo. 62- 63. 61 Rátkai Károly: A két torony. Magyar politikusok Mauthausenben. Bp., Génius, 1945. 50. va­lamint Parragi Gy.: Mauthausen. I. m. 32-33. A visszaemlékezések megoszlanak abban a tekintet­ben, hogy menyire volt képes önmaga és a csoport érdekeit összeegyeztetni. 62 Szita Sz.: Magyarok az SS ausztriai lágerbirodalmában. I. m. 73. valamint Rátkai K.: A két torony. I. m. 64. 63 Rátkai K.: A két torony. I. m. 89-90. valamint Miliők S.: A kínok útja. I. m. 80. A visszaemlé- kezők Apponyi György Mária húgának férjét, Rohan Karl-Anton herceget nevezik meg szabadítónak, akit Rátkai Hitler bizalmasaként említ. Rátkai közlését más forrás nem erősíti meg. 64 Feleségétől, Odescalchi Margit hercegnőtől tizenegy évi házasság után 1934-ben elvált, gye­rekei: Albert (1926-1998) és Éva (1928) anyjukkal maradtak, később külföldre kerültek. Vö. Gude- nus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. A-J. Bp., Natura, 1990. 61-63. Apponyi György lányával és unokájával csak az 1956-os forradalom utáni menekülésüket kö­vetően Münchenben találkozott. Archiv des Liberalismus (ADL) Bestand Hungary (BDR Liberal Union) 10472/3. 28. Hungary: Liberal Union 1949-3 1957. június 13. Apponyi György levele John MacCallumhoz. 65 Vö. Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között: egy volt magyar királyi külügyminiszter visszaemlékezései. Bp., Európa-História, 1992. 150. A helységnév pontosításában Pálfíy István volt segítségemre. 66 Pálfíy István személyes közlése, 2012. február 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom