A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Molnár Judit: Két város, két politika, egy végeredmény. Pécs és Szeged zsidótlanítása 1944-ben
481 nem lehet azzal számolni, hogy a zsidók ellen hozott rendszabályokat a csendőrtiszttől most megkövetelt odaadással és kezdeményező lelkesedéssel hajtják végre”.108 Hajnácskőy perében azt állította, hogy csendőrkerülete területén eredetileg nem az ő feladata volt a gyűjtőtáborok megszervezése, „az elszállítás napján azonban a csendőrszázadok [ti. a zsidók összegyűjtésére és deportálására iderendelt századok] váratlanul parancsot kaptak arra, hogy azonnal Budapestre induljanak útba”.109 Ezek után ő bocsátott rendelkezésre csendőröket az elszállításhoz. Hajnácskőy annyiban igazat mondott, hogy a deportálás előtt közvetlenül az egyes gyűjtőtáborokhoz csendőriskolákból vezényeltek csendőröket. Ez azonban nem jelentette azt, hogy az adott helyen szolgálatot teljesítő csendőrök ne vettek volna részt a zsidók összegyűjtésében, deportálásában. Nem véletlen, hogy a deportálást megelőző értekezleteken ott ültek a csendőrkerületi parancsnokok. Az sem véletlen, hogy az úgynevezett mentesítési bizottság tagja csendőr részről Hajnácskőy helyettese, Náray Jenő volt.110 111 Az iratok tanúsága szerint csendőrök, rendőrök, tisztviselők összehangoltan közreműködtek a zsidók megalázása, kifosztása, deportálása során. Összefoglalva: Szegedről - a terveknek megfelelően - június végén, Pécsről július elején deportálták a zsidókat. Shvoy Kálmán június 22-én elkeseredetten jegyezte naplójába: „látszik, hogy az egész zsidó deportálás mögött a németek állnak, de féltek a háborús bűnözéstől, és ezért magyarokkal hajtatták végre, és erre Baky és Endre vállalkoztak ... csendőrlegénységgel. Szomorú! Ezzel a magyar történelem végére magunk tesszük a pontot, mert ezt a szégyent, hogy így jártunk el mi saját honfitársainkkal szemben, semmi nem fogja lemosni ...”.m A sors fintora, hogy Horthy Miklós kormányzó július 6-án, a Pécsről induló második vonat indulásának napján állította le a deportálást. A vonat mégis elhagyta az országot Auschwitz irányában. A Szegedről deportáltak egy része viszonylag szerencsésebb helyzetben volt. Ugyanis a három vonatból kettő nem Auschwitzba ment, hanem Strasshofba, ahonnan fertőtlenítés után a környező városokba, falvakba osztották szét az embereket, főleg mezőgazdasági munkára, de emellett légoltalmi pincék építésére, romeltakarításra, asztalos munkára is. Pap Róbert, a szegedi Zsidó Tanács elnöke 1945 novemberében úgy tudta, hogy az első transzportból 16-áig mindössze húszán jöttek haza, a másik két transzportból körülbelül 75%.112 PÉCS ÉS SZEGED ZSIDÓTLANÍTÁSA 1944-BEN 108 Uo. 109 A tervek szerint a tíz csendőrkerület zsidótlanítását követően a fővárosból történő deportálásra július elején került volna sor oly módon, hogy Budapestre vezénylik a galántai csendőrzászlóaljat és a nagyváradi csendőriskolát. Feltehetően ezért indítottak Pécsről is csendőröket Budapestre. A csendőrök a fővárosba érkeztek, de a deportálásra már nem került sor, mert Horthy leállította azt. 110 A pécsi mentesítési bizottság tagja volt még a rendőrség részéről Borbola rendőrfőkapitány-helyettes, és Esztergár polgármester. Esztergár azonban mindig mást küldött maga helyett a megbeszélésekre. BML, Nb. 325/1947. p. 58. Eddigi kutatásaink során annak nem találtuk nyomát, hogy Borbola ellen indult volna eljárás a háború után. 111 Shvoy Kálmán titkos naplója i. m. 286. 112 Magyar Zsidó Levéltár, Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság, 3560. jegyzőkönyv. A szakirodalomban arról a mai napig vita folyik, hogy öt vonatot miért irányítottak Strasshofba Auschwitz helyett. Éhben közre játszhatott egyrészt a bécsi polgármester munkaerő igénye, más
