A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Molnár Judit: Két város, két politika, egy végeredmény. Pécs és Szeged zsidótlanítása 1944-ben
475 vényhatóság első tisztviselője ... városokra vonatkozóan akként rendelkezhetik, hogy a zsidók a városnak ... csak meghatározott részeiben, illetőleg meghatározott utcákban, esetleg kijelölt házakban lakhatnak”.64 Mégis mindkét városban zárt gettó mellett döntöttek. Az egyes városokban különböző módon oldották meg a zsidók elkülönítését. Kecskeméten például a város négy különböző pontját jelölték ki a zsidók számára, Baján kijelöltek utcákat, de nem zárták le azokat, Hódmezővásárhelyen pedig nem volt gettó.65 Talán a legjelentősebb kivételnek a főváros tekintendő, mivel a Sztójay-kormány idején csillagos házakat kijelöltek ugyan, de a nyilas hatalomátvételig nem volt zárt gettó Budapesten. A pécsi gettót vesszőkerítéssel vették körül, természetesen a zsidó vagyon terhére. Pécs város rendőrfőkapitány-helyettese, Borbola Jenő kérte meg Eszter- gár polgármestert, hogy „a lehető legrövidebb időn belül intézkedni szíveskedjék” a kijelölt terület bekerítéséről.66 A polgármester szóbeli utasítására Pécs város erdőhivatala a szükséges faanyagot kitermelte és leszállította a rőzsével együtt.67 A vesszőkerítést először a gettó „lakóival” készíttették,68 de amikor a férfiak jelentős részét behívták munkaszolgálatra,69 akkor a 104/301. kisegítő munkásszázadot vezényelték ki a kerítés befejezéséhez.70 A pécsi gettó céljára 50 családi házat és a Magyar Állami Vasutak (MÁV) bérházát jelölték ki. A 600 keresztény lakos (272 család) helyére 3400 zsidót költöztettek.71 Egy főnek 3 négyzetméternyi hely állt rendelkezésére.72 A gettóőrség helyettes parancsnoka, Máthé Ferenc rendőr őrnagy szerint „a gettóban elviselhetetlen zsúfoltság volt, még a szuterénokban és a folyosókon is emberek szállásai voltak”.73 Esztergár polgármester részéről ennek ellenére nem merült föl, hogy újabb házakat vegyen igénybe gettó céljára. Ugyanakkor a keresztény lakosok érdekében kezdeményező lépést is hajlandó volt tenni. Először is a gettó területéről kiköltözni kényszerült keresztény lakosok új, zsidó lakásainak tatarozását „múlhatatlanul szükségesnek” ítélte.74 A felmerülő költségek „természetesen a volt zsidó lakókat terhelik” - mint azt Esztergár megállapította.75 További problémát jelentett számára, hogy „a gettóban levő házak keresztény háztulajdonosai azzal a kéréssel fordultak hozzám, hogy a házaikban lakó zsidók lakbérét állapítsam meg”. Sőt, ezen túl kérték, hogy az épületek „túlterhe64 A rendelet szövegét 1. Vádirat a nácizmus ellen. I. m. 244-250. 65 Bővebben 1. Molnár J : Zsidósors i. m. 72-120. A ,jó” gettókra vonatkozóan lásd még Karsai László: Ellenállni a gonosznak. Zsidók és magyarok a Soá idején. In: Hamp Gábor-Horányi Ozséb- Rábai László (szerk.): Magyar megfontolások a Soáról. Balassi-Magyar Pax Romana-Pannonhalmi Főapátság, Bp.-Pannonhalma, 1999. 111-123. 66 BML, pécsi polgármesteri iratok, 52.303/1944-F-V 67 Uo. 35.025/1944-C-34 68 Uo. Nb. 325/1947. Németh László népbírósági pere, 91. p. 69 Uo. 168. p. 70 Uo. pécsi polgármesteri iratok, 35.025/1944-C-34 71 Dunántúl, 1944. május 6. 3. p., május 7. 5. p., BML, Nb. 325/1947. 134. p. 72 Wichterné Stellner Éva: Deportálásom története. In: Stark András - Varga Dezső (szerk.) Emlékezz! Emlékkönyv a pécs-baranyai zsidóság deportálásának 50. évfordulójára. Pécsi Izraelita Hitközség-Jelenkor, Pécs, 1994. 173. 73 BML, Nb. 325/1947. 92. p. 74 Uo. pécsi polgármesteri iratok, 33.048/1944-C-21 75 Uo. 40.750/1944-D-12 PÉCS ÉS SZEGED ZSIDÓTLANÍTÁSA 1944-BEN
