A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - IV. - Molnár Judit: Két város, két politika, egy végeredmény. Pécs és Szeged zsidótlanítása 1944-ben

Molnár Judit

KÉT VÁROS, KÉT POLITIKA,

EGY VÉGEREDMÉNY

Pécs és Szeged zsidótlanítása 1944-ben

Tanulmányunk címe egyrészt pontosításra, másrészt magyarázatra szorul. Pontosításra, mivel a téma messze meghaladja egy tanulmány kereteit, és magyarázatra, hogy miért éppen e két várost emeljük ki. Mindkét város Magyarország déli határához közeli törvényhatósági jogú város.1 2 Mindkettő csendőrkerületi székhely is egyben (Pécs a IV, Szeged az V csendőrkerület központja volt).3 Mindkét városban viszonylag nagy számban éltek zsidók, akik a neológ, asszi- miláns közösséghez tartoztak. A szegedi zsidóság az egyik legnagyobb neológ tömböt jelentette a Dél-Alföldön. Az 1850-ben Szegedre települt világhírű tudós rabbi, Löw Lipót elsőként prédikált magyarul az asszimiláció elkötelezett híveként a zsinagógában.4 5 A pécsi zsinagóga átadásakor 1869 júliusában az avató szertartáson Löw Lipót szegedi főrabbi is részt vett.6 Mindkét város izraelita lakóinak száma a Horthy-korszakban fokozatosan csökkent ugyan, mégis az összlakossághoz viszonyítva arányuk viszonylag magasnak mondható.

Pécs

Szeged

1920

4292 (9,0%)

6954 (5,6%)

1930

4030 (6,5%)

5560 (4,1%)

1941

3486 (4,8%)

4161 (3,0%)6

1 E tanulmány eredeti változata megjelent: Two Cities, Two Policies, One Outcome: The De-Judaization of Pécs and Szeged in 1944. In: Yad Vashem Studies, Jerusalem, Vol. XXXII. 2004. pp. 97-129. Jelen változat a Yad Vashem Studies szerkesztőségének hozzájárulásával jelenik meg.

2 Magyarországon 1944-ben huszonkettő törvényhatósági jogú város volt. Lakosságát tekintve Budapest székesfőváros után Szeged a második helyen szerepelt.

3 Az 1938-1941 közötti terület-visszacsatolásokat követően Magyarország csendőrkerületi beosztása hétről tízre módosult. Lásd térkép mellékletünket.

4 A rabbiszékben fia, a szintén világhírű orientalista Löw Immánuel követte, aki 1927-től az országgyűlés felsőházában a neológokat képviselte, s akit 1944 júniusában, életének 91. évében több ezer sorstársával együtt marhavagonba zártak, deportálásra ítéltek.

5 A hitközség - bár gyakorlatilag neológ állásponton volt - elvileg a status quo ante irányzathoz tartozott 1923-ig, amikor hivatalosan is a neológ irányzathoz csatlakozott.

6 Az adatokat közli: Kepecs József (szerk.): A zsidó népesség száma településenként, 1840- 1941. Központi Statisztikai Hivatal, Bp., 1993. 1941-ben a kikeresztelkedettekkel együtt a zsidónak minősített magyar állampolgárok aránya Pécsett 5,5% volt, míg Szegeden 3,6%. Ugyanebben az évben Pécs lakóinak száma 73000 fő volt, Szegedé pedig 136752.