A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Mezey Barna: Miniszterbuktatás 1871-ben. Horvát Boldizsár igazságügy-miniszter lemondása
460 MEZEY BARNA státuszférfiúi diszkussziót nem érthetik! Én, mint gondolod kellő távolságban tartom magamat, s hogy ne apprehendáljanak - fejfájással mentegetem magamat, noha hála istennek, nincs bajom....többnyire pedig felmegyek az erdőbe, a fenyők illatától környezve, szabad tért engedek gondolataimnak ...28 Horvát igazságügyi miniszter 1871. június 11-én megvált a miniszteri bársonyszéktől. Máthé Gábor úgy látja, hogy a kormány 1869. május 11-ei ülésének jegyzőkönyve tanúsága szerint (mikor is a miniszterek, szemben Horvát Boldizsárral) leszavazták az elsőfokú bíróságok beosztási tervének országgyűlés elé vitelét, egy olyan határozatot hoztak, mely egyben a bíróságokra vonatkozó javaslat kálváriáját idézte elő. „... ez a döntés eredményezte Horvát Boldizsár két évig tartó vesszőfutását, s végül a kormánynak átengedett ódium, a kormány bukása helyett, az igazságügy-miniszternek tárcájától történő megválását vonta maga után”.29 Pedig, mint Lónyay megjegyezte, ha Andrássy keményebb anyagból faragott alakja mellett nem állott volna Eötvös József és az új időknek még egy-két bátor előharcosa - mint Horvát Boldizsár és Gorove István - akkor ez a minisztérium nélkülözte volna azt az ideális zománcot, mely az újabb alkotmányos korszak első kabinetjét oly magasan föléje emeli az utána következő időszak lendület nélkül való opportunista kormányainak.30 A miniszterelnökről nem túl jó véleményt alkotó Lónyay Menyhért meglehetősen sommásan intézte el a kormányfő jellemzését. „AItalában el lehet mondani, hogy erélytelen a mi minisztériumunk. Andrássy, aki mindig erélyről, üs- tökmegragadásról, elseprésről, elfújásról beszél, mikor cselekedni kell, megáll és jólesik neki, ha valamit halogathat. Másik hibája, hogy nem adminisztratív tehetség. ”31 32 Talán túlzásnak hat Kecskeméthy Aurél erős kritikája a képviselőház tagjairól, a politizáló elitről, de leszámítva indulatos kifakadásának érzelmi vonásait, nem mehetünk el szó nélkül bírálata mellett. „Ha én elgondolom, mily tanulatlan, tudatlan s gyakran jellemtelen fickók szerepelnek ezen országban nagy emberekül, s ha most végig nézek az országgyűlésen, s látom, hogy a kitűnőbbek is mily gyengék, a veteránok alapja mily szűk, az új celebritások mily charlatánok s ezek képviselők, törvényhozók, honatyák: büszkeségem gőggé fuvalkodik fel, s minduntalan közéjük akarok vágni Kákay Aranyos satyrájának egész súlyával, hogy minden párttal éreztessem, hogy semmik...”fi2 Érdekesen formálódik a kép, ha ehhez hozzáigazítjuk Bállá Antal kései értékelését. „Ha a nemzetépítő munka azon a fundamentumon halad tovább, melyet Széchenyi és Kossuth megrögzítettek, tehát sokkal több volt üres légvárnál, folytatódik az a bizonyos társadalmi kooperáció, melyeket az előzőekben már vázoltunk. A történelmi középosztályra, ha az apáknak a jobbágy-felszabadítóknak 28 1870. augusztus 17. Karlsbad. Eötvös József levelei fiához, Eötvös Lorándhoz 49. MEK www.kfki.hu./~tudtor/eotvosl/levelek/ejlev49. 29 Máthé Gábor: A magyar burzsoá igazságszolgáltatási szervezet kialakulása 1867-1875. Akadémiai Kiadó, Bp., 1982. 30 Halász Egy letűnt nemzedék. I. m. 336. 31 Uo. 407. 32 Kecskeméthy Aurél naplója i. m. 204. (1866. február 25.)
