A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Mezey Barna: Miniszterbuktatás 1871-ben. Horvát Boldizsár igazságügy-miniszter lemondása
MINISZTERBUKTATAS 1871-BEN 453 zsiványokkal egy börtönbe záratott a magyar kir. minisztérium föntebbi rendeletének szó szerinti értelménél fogva\” A cikkíró vélekedése szerint ezáltal „a szellemi pálya, közvetve az irodalom, de általán a műveltség van a legmélyebben megsértve, lealázva - azaz hogy, hiába válogatnák a szelíd kifejezést, ki kell mondanunk: meggyalázva!” Eddig nem is lett volna probléma. A gond az írásnak azon részeivel volt kapcsolatos, melyek az ügy kapcsán a kormányzatot kezdték minősíteni. „A magy. kir. kormánynak egy oly ténye ellen kell ezúttal tiltakoznunk, melyhez kegyetlenséggel igen, de brutalitásra és általán barbarismusra hasonlót Haynau rémkora sem mutat föl. ” Odább a korszak leggyűlöltebb alakjait megidézve, hozzájuk hasonlította a minisztérium tagjait. „Windischgrütz, Haynau, a fegyveres forradalom izzó szenvedély ességének, tajtékzó bosszú dühének közepette nem vetemült ennyire; bebörtönöztetett, akasztatott, lövetett, a kiket a fegyveres fölkelésbeni részvétben bűnösnek ítéltek vérbírái, vértanúkat csinált megvesszőztetett nőkbül, de - arra a gondolatra nem vetemült, hogy a szellem munkásait - aljas tolvajokkal egy börtönbe zárassa! A politikai foglyok mindig külön helyiséget kaptak. Még pedig oly börtönbe, melybe még napvilág sem hatol; mint erről Sziny Károlynak ügyvéde által a minisztériumhoz beadott folyamodványából tegnap késő este, ma pedig saját tapasztalásunkból - értesültünk. Követelése folytán külön börtönbe vitetett ugyan, mely azonban szintén csak zsivá- nyok, tolvajok börtöne, s melybe szintén csak magasan levő kis ablakon jut a napvilág; de ha igy nem volna is - az erkölcsi meggyalázáshoz mindegy már, akár csak egy negyed óráig, egy percig volt is valaki aljas gonosztevőkkel egy börtönbe dobva”. A kormányt meggyanúsítva azzal, hogy célja „a középkor inquisitori barbarismusával vetekedő eljárás által” letetetni a tollat az „ellenvélemény embereivel”. Ráth Károly, a királyi ügyek igazgatója, s a magyar szent korona ügyésze, mint közvádló a kormány megkeresésére megindította a sajtóvétségi eljárást.9 A Képviselőház elnökét tájékoztatta az eseményekről, s kérte a ház döntését az ügyben. „Böszörményi László országgyűlési képviselő úrnak felelős szerkesztősége alatt megjelenő „Magyar Újság” című poltitikai lap f. év October hó 17 ™ kiadott, ide ./. alá csatolt 164-ik számában egy névaláírás nélküli vezércikk jelent meg ezen felírással „Pest October 16.”, mellyében a m. kir. Ministerium a legkíméletlenebb kifejezésekben rágalmakkal illettetik és Színi Károly a sajtó- törvény biztosítéki szabályainak meg nem tartása miatt elítélt lapszerkesztő irányában az ítélet foganatosítása körül állítólag követett eljárás és bánásmód alkalmából oly tényekkel vádoltatik, melyek pest sz. kir. Városa fenyítő törvényszékének ://: alatti hivatalos jelentése szerint valótlanoknak bizonyoltak, s melyekért különben is a m. kir. Kormányt a felelősség egyáltalán nem illetheti. A kérdéses cikkben foglalt s a sajtótörvény 10ik §áha ütköző eme vétség megtorlása miatt a sértett kormány határozata s meghatalmazása folytán f. é. October hó 9 Ráth Károly közvádló, Böszörményi László képviselő úr a Magyar újság szerkesztője ellen a f. évi 164. sz. alatti Magyar újságban „Pest October 16.” cím alatt név aláírás nélkül közlött cikk miatt a sajtó vétségi vizsgálat megkezdése végett engedélyt adatni kér. 1867. október 31. Magyar Országos Levéltár [MOL] K2 1865-1868, 1668/867.
