A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Hajdú Tibor: A magyar ellenállás legitimista hercegnője: Odescalchi Károlyné
EGY LEGITIMISTA ELLENÁLLÓ: ODESCALCHI KAROLYNE 439 Miután Anglia megszakította a diplomáciai kapcsolatot a Jugoszlávia lero- hanásában résztvevő magyar kormánnyal, a budapesti brit követség felszólította több magyar informátorát, köztük Odescalchinét és Pálóczi-Horváth Györgyöt (aki magyarul máig kiadatlan memoárjában26 leírja útjukat és Kája halálát), hogy saját érdekükben menjenek velük. Ragusában egy bombatámadás során egyedül Kája halt meg 1941. április 12-én, a többiek sértetlenül folytatták útjukat. A számos megemlékezés és részvétnyilvánítás közül csak kettőt emelnék ki: Bajcsy-Zsilinszky Endréét és Kéthly Annáét. „Engem is őszinte tisztelet, nagyrabecsülés, mondhatni elvbarátság fűzött az Andrássy-nemzetség e méltó saljához - írta nővérének, Pallavicini Györgynének Bajcsy-Zsilinszky.27 - Nincs még két esztendeje, hogy vele és Pethő Sándorral együtt beszélgettünk a margitszigeti hármasban országunk dolgairól. Milyen fájdalmas és keserves gondolat, hogy hármuk közül már csak én élek, ha ugyan élet a szellemi vegetálás és belső emigráció.” Kéthly a Népszavában búcsúztatta: „Odescalchiné Andrássy Klárával való minden találkozásunk mentes volt azoktól a fanyar érzésektől, amelyek az ő osztályából valókkal szemben mindig jelentkeznek. Egész ember volt ő, nagyszerű képességekkel, rendkívüli látókörrel, minden emberi értéket felbecsülni és megbecsülni tudó tájékozottsággal. A háború utáni idők végtelen tömegű emberi és társadalmi problémáinak rengetegében biztos ítélettel állapította meg a kibontakozás és megoldás módozatait és minden szenvedővel, a körülmények alakulása következtében tehetetlenségre kárhoztatottal együtt kínlódott azért, mert e módozatok megvalósítására nem volt elég erő és idő. Amerre lépett okos, emberséges, a lehetőségekkel mindig számot vető terveivel, mindenütt áthághatatlan falakra, bezárt vonalakra lelt... Mégis, szinte emberfölötti bátorsággal végezte vállalt feladatait, mélységes emberséggel és jósággal szolgálta emberi ideáljait. E sötét kor egyik ragyogón tiszta, sugárzó jelensége volt. Elmúlása súlyos veszteség, nehezen viselhető fájdalom a haladó idők minden harcosa számára. Nő volt és asszony, a szónak legmagasabb rendű értelmében, olyan alakja e nyugtalan, békétlen kornak, aki egy későbbi boldog kor babonáktól, elfogultságoktól, előítéletektől mentes, nagyszerű asszonytípusát vetítette elénk.”28 26 George Paloczi-Horvath: The Undefeated. London, 1959. 27 MÓL Andrássy levéltár. Ifj. Andrássy Gyuláné naplója. (1941. május 8-i levél.) 28 Kéthly Anna\ Elmúlt egy asszonyi élet. Népszava, 1941. május 9.
