A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - IV. - Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár a XIII. Országos Katolikus Nagygyűlésen, 1920. október

együtt Prohászka haláláig összesen 18 ilyen rendezvényre került sor, a világháború éveit nem számítva általában évente, ritkább esetben kétévente. Prohászka a katolikus nagygyűléseknek is kedvelt és népszerű szónoka, sőt a „központi előadások” megtartója volt,10 nem meglepő, hogy szinte minden nagygyűlésen fellépett (összesen 15 alkalommal), csak az 1911. évi XI., illetve az 1925. évi XVII. nagygyűléseken nem szónokolt. (Az 1905. évi nagygyűlést meghirdették, de végül nem tartották meg.) így feltűnő és érdekes, hogy Schütz miért csak az első világháború utáni, 1920. és 1924. évi nagygyűlési beszédeket hagyta ki gyűjteményéből. Pedig a beszédek közlésének az alapja számára is többnyire valamely sajtótermékben megjelent szöveg (1918 előtt az Alkotmány, utána a Nemzeti Újság) volt, és - önmaga szerkesztői elveinek ellentmondva - többször rögzítette, hogy gyorsírásos jegyzetek alapján készült szövegeket rendezett sajtó alá.11 Sőt, az 1923. október 7-én, a XVI. nagygyűlésen tartott Prohászka-beszédnél még azt is megjegyezte, hogy a Nemzeti Újságban „nem egészen kifogástalan Stenogramm alapján” megjelent szöveget tekintett forrásközlése alapjának.12 (Schütz szelektív eljárása általánosságban azért is érdekes, mert egyébként nagyon fontosnak tartotta Prohászka nagygyűlési szerepvállalásait, úgy vélte, e rendezvények különleges kapcsolatot „szőttek Prohászka és a katholikus tábor között. Szónoki sikerei - ha szabad nála ezt a profán ízű szót használni - itt kulmináltak.”13)

Az 1920. évi beszédét szintén a sajtóban megjelent közlések alapján ismertetjük. Schütz ennek mellőzését egyetlen megjegyzéssel indokolta: „az 1920- ban tartott XIII. nagygyűlésen okt. 25-én beszélt Prohászka a nemzeti kultúráról, ennek a beszédnek csak hiányosan stenografált kivonata maradt fönn”.14 A rendelkezésre álló tudósítások szerint azonban, a fennmaradt szövegek alapján aligha tekinthetjük hiányosnak, ezt erősíti, hogy a sajtóban megjelent közlések folyamatos gondolati struktúrát mutatnak. A beszéd újraközlésének okát részben abban jelölhetjük meg, hogy a püspök katolikus nagygyűléseken való szereplései amúgy is elnagyolt fejezetei az életrajzoknak15 (sok esetben teljesen hiányoznak is az erre utaló méltatások), részben abban, hogy ezáltal általában

PROHÁSZKA OTTOKÁR A XIII. ORSZÁGOS KATOLIKUS NAGYGYŰLÉSEN 419

10 Gergely Jenő: A katolikus egyház története Magyarországon, 1919-1945. Bp., 1997. 128.

11 Gergely Jenő is úgy vélekedett a két világháború közötti katolikus nagygyűlések kapcsán, hogy bár azok .jegyzőkönyvét nem tették közzé, a sajtóból rekonstruálhatók”. Gergely J.: A katolikus egyház története i. m. 334.

12 POÖM XIII. 382.

13 Schütz A. : Prohászka pályája i. m. 54.

14 POÖM XIII. 382. Ráadásul Schütz pontatlan is volt, ugyanis Prohászka 24-én tartotta beszédét. (A legtöbb korabeli híradás egyértelműen 24-re, vasárnapra tette, az Új Nemzedék tudósítása írt csak tévesen 25-ei, hétfői napot, vö. 43. sz. jegyz.) Schütz a „hiányosan stenografált kivonatnál” a Magyar Kurír c. lap október 25-ei számára utalt, ami szintén érdekes, hiszen kötetéből kiderül, hogy a Prohászkához közelálló hírlapokat, a Nemzeti Újságot és a Fejérmegyei Naplót jól ismerte, a legtöbb publicisztikai írást illetve beszédet innen emelte át a gyűjteményes díszkiadásba. A Magyar Kurír említett száma sajnos általunk nem volt fellelhető, mint ahogy a szakirodalomban szereplő Szövetségi Értesítő 1920. évi, rendkívüli száma sem, mely - állítólag - a nagygyűlésen elhangzottakat tette közzé. Vö. T. E. [Takács Emma]: Szövetségi Értesítő. In: Magyar Katolikus Lexikon. XIII. köt. Főszerk.: Diós István. Bp., 2008. 484.; Viczián János: Katolikus sajtó. H. n., 1996. [Online: http://www

. kiss.szalez.ofm.hu - letöltés ideje: 2011. december)

15 Vö. 1. sz. jegyz. Még a Prohászka nagygyűlési szerepléseit méltató életrajzi írások is csak a Schütz-féle összkiadásban megjelenteket idézik, az 1920. és 1924. évi szereplésről nem szólnak. L.