A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - I. - Pók Attila: Gondolatok a progresszió fogalmáról

41 nemzedék még épp ellenkezőleg, elsősorban az állam intézményein keresztül látott lehetőséget a reformokra, a „második reformnemzedék” terveit inkább új intézmények, fórumok révén kívánta megvalósítani. A legutóbbi évek politikai életében - igencsak leegyszerűsítve a jelenséget - azt tapasztaljuk, hogy Tisza és Jászi politikai, gondolkodói öröksége szimboli­kus jelentőséget kap a politikai-ideológiai szekértáborok elhatárolódása során. A mai történeti-politikai vitákban kikristályosodó egyik felfogás szerint Tisza a nemzetért igazi felelősséget érző és azt a hatalom vállalásával és gyakorlásával ténylegesen megvédeni képes nagyformátumú államférfi, Jászi és köre pedig egy agresszív, nemzetellenes irányzat képviselői, akik kardot rántottak minden ellen, ami a magyarságot eszmei és szellemi-közjogi örökségében ezer esztendő alatt megtartotta.12 Ehhez az általános kemény kritikához kapcsolódik a legsú­lyosabb konkrét vád: „A háború vesztével, a király lemondásával mohón nyúl­tak a hatalomhoz, lelövették...Tiszát és az őszirózsa jegyében elkezdték azt a tragédiát, amit kormánynak neveztek... előkészítették az ország második Mohá­csát. .. ”13 Ezt az éles szembeállítást oldotta fel az utóbbi 1-2 évtized magyar tör­ténetírása - nem tagadva meg Tiszától a tragikus sorsú patrióta szerepét, ugyanakkor pedig értékelve a Tiszával szembenálló szocialista, radikális és füg­getlenségi párti ellenzék teljesítményét.14 A tudományos kérdésfeltevések változása valamint a tudományos és poli­tikai megközelítések ellentéte ösztönöz tehát a progresszió vonulatainak újra­gondolására, de nem kérdőjelezi meg a progresszió létét. GONDOLATOK A PROGRESSZIÓ FOGALMÁRÓL 12 Boross Péter: Miért nem szavazhatunk a baloldali pártokra? (1. rész) Magyar Nemzet, 2002. január 21. 13 Uo. 14 Különösen alapos elemzést ad erről a kérdéskörről: Vermes Gábor: Tisza István. Századvég, Budapest, 1994.

Next

/
Oldalképek
Tartalom