A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - III. - Tilcsik György: Látogatás Batthyány Lajos gróf Vas vármegyei uradalmainak elpusztult levéltáraiban. A dobrai, a szalónaki, a tótmaráci és az ikervári uradalmakról 1850-ben felvett leltárak levéltári jegyzékei
392 TILCSIK GYÖRGY személye, másrészt pedig az a tény tesz igazán indokolttá, hogy e négy uradalom iratanyaga sajnálatos módon azóta gyakorlatilag teljesen megsemmisült, és azokról e jegyzékek kivételével ma már szinte semmiféle adatokkal nem rendelkezünk. A négy levéltári jegyzék keletkezése Azt követően, hogy 1848 decemberének végén az osztrák csapatok gyakorlatilag ellenállás nélkül elfoglalták Vas vármegyét, a megszállók gyorsan cselekedtek. Több más intézkedés mellett a polgári forradalomban, majd a kibontakozó önvédelmi háborúban meghatározó szerepet játszott személyek Vas vármegyében lévő ingó- és ingatlan vagyonát zár alá vették. Nyilvánvaló okokból elsőként Batthyány Lajos gróf ikervári uradalmát szállta meg az osztrák katonaság, mégpedig 1849. január 1-jéről 2-ára virradó éjszaka, majd miután alaposan átkutatták azt, Zarka Sándor alispán január 4-én Berzsenyi Miklóst, a vármegye számvevőjét nevezte ki a lefoglalt birtokok és ingóságok zárgondnokának.1 Nem sokkal később a tótmaráci (ma: Moravske Toplice, Szlovénia), a szalónaki (ma: Stadtschlaining, Ausztria) és a dobrai (ma: Neuhaus am Klausenbach, Ausztria) uradalom is hasonló sorsra jutott, és ezek is Berzsenyi Miklós „sequestri curator” felügyelete alá kerültek.2 A zárgondnok kinevezésével az uradalmak élete természetesen nem állt meg: arattak és vetettek, csépeltek és szüreteltek, értékesítettek és vásároltak, befolytak a bérleti díjak, kifizették az iparosok munkadíját a szükséges javítások elvégzéséért, megkapták fizetésüket az uradalmi tisztviselők, az alkalmazottak és a szolgálók, és a jövedelmekből minimális szükségleteik kielégítésére jutott Batthyány Lajos feleségének és három gyermekének is.3 A koholt vádak alapján 1849. augusztus 30-án halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélt, majd 1849. október 6-án kivégzett első felelős magyar miniszter- elnök uradalmainak átvételével a Cs. Kir. Kamarai Igazgatóság nem sietett, hiszen ezekre csak 1850 márciusában és áprilisában került sor. Az átadás-átvételi eljáráshoz uradalmanként egy igen részletes, németnyelvű leltárt készítettek. Mind a négy uradalom átadója Berzsenyi Miklós zárgondnok, átvevője pedig Graffay Károly cs. kir. kamarai biztos volt, és Torkos Ferenc az államügyészség képviseletében egyszerre átvevőként és átadóként írta alá a leltárakat, és rajtuk kívül a jelenlévő illetékes kerületi biztos kézjegye is rákerült az inventáriu1 Vas Megyei Levéltár (VaML) Vas vármegye alispánjának iratai. Elnöki iratok 1/1849., 20/1849., 25/1849.; VaML Vas vármegye beligazgatási jegyzőkönyve (Bjkv.) 129/1849., 162/1849.; VaML Vas vármegye beligazgatási iratai (Bir.) 129/1849., 162/1849.; Batthyány Lajos gróf főbenjáró pőre. (A szövegeket vál., gond., a jegyz. kész. és a bev. tan. írta Urban Aladár) Bp., 1991. 45-46.; Károlyi Árpád: Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pőre. Bp., 1932. 1. köt.. 21-26., 2. köt. 110-117.; Hermann Róbert: Újabb adatok a Batthyány Lajos elleni felségárulási perhez. In: Batthyány Lajos emlékezete. Szombathely, 1999. 99-102.; Urbán Aladár: Batthyány Lajosné visszaemlékezései félje fogságára és halálára. In: Századok, 1981. 3. sz. 592-594. 2 VaML Bjkv. 167/1849.; Bir. 167/1849. 3 VaML Bjkv. 331/1849., 385/1849., 454/1849., 722/1849., 1129/1849., 1304/1849., 1766/1849., 1959/ 1849., 2133/1849.; Bir. 331/1849., 385/1849., 454/1849., 722/1849., 1129/1849., 1304/1849., 1766/1849., 1959/1849., 2133/1849.
