A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - III. - Molnár András: Deák zalai tisztelői. A Deák Ferenc nevelési alapítvány első évtizede (1840-1850)

382

MOLNÁR ANDRÁS

még az ígért alaptőke lefizetésével, összesen 1375 forinttal. (A felajánlott alapítványi tőke ekkor elvileg már 7815 forint 50 krajcárra rúgott.)26

A Deák Ferenc által kiválasztott, szegény sorsú, támogatásra méltó ifjak egyike a katolikus nemesi famíliából származó Szigethy Antal, Szigethy István táblabíró fia volt, aki 1841 októberétől a nagykanizsai piarista gimnázium 5. évfolyamán tanult. Szigethy Antal 1842/1843-ban ugyanott a 6. osztályt, 1843 őszétől 1845 nyaráig a szombathelyi líceum két bölcseleti évfolyamát, 1845-től

1847-ig pedig a győri királyi akadémia jogi fakultását végezte el a Deák alapítvány támogatásával, mindvégig jeles eredménnyel.27 Szigethy Antal később meghálálta e támogatást: 1848 decemberében ügyvédi diplomát szerzett, 1849-től ügyvédként dolgozott Zalaegerszegen, 1860/1861-ben bíróként tevékenykedett, 1875-től a helyi ügyvédi kamara elnöke volt, és a dualizmus idején kiemelkedő szerepet játszott mind a város, mind Zala megye közéletében.28

Deák másik választottja, illetve a nevét viselő alapítvány másik támogatottja a köveskállai református nem nemesi családból származó Gödé Lajos volt, aki 1841 őszén a pápai református gimnázium 2. osztályában tanult. Gödé Lajos ugyanitt, a Deák alapítvány támogatásával végezte el 1848-ig a gimnázium hat osztályát, majd 1848/1849-ben a bölcseleti fakultás első évfolyamát.29 Ezután kihagyhatott egy évet, mert csak 1850/1851-ben fejezte be Pápán a második bölcseleti osztályt. 1851 őszétől a pesti egyetem jogi fakultásán folytatta tanulmányait, szorgalmával és magatartásával azonban több ízben is problémák adódtak, így 1855-ben megvonták tőle az alapítvány támogatását.30 Gödé Lajos később mégis befejezhette a jogi egyetemet, mert 1862 novemberében Zala megye másodaljegyzője lett, majd 1863 májusától 1865 novemberéig a kapornaki járás alszolgabírója, 1878 januárjától 1888 februárjáig pedig a keszthelyi járás szolgabírója, illetve főszolgabírója volt.31

1840 nyarán még Deák tisztelői közé tartozott, és vejével, Valentini Mártonnal együtt 100 forintot ajánlott fel a Deák Ferenc nevelési alapítvány számára Forintos György táblabíró is, aki 1843 tavaszán a zalai konzervatívok élére állva, a liberális reformpolitikával szembefordulva, hevesen agitált a nemesi adózás és Deák személye ellen. Miután Zala vármegye 1843. április 4-ei közgyűlésén sikerült leszavaztatnia a megye liberális követutasítását, az április 24-én tartott országgyűlési követválasztás alkalmával sem Deák, sem senki más nem vállalt követséget.32 A zalai liberálisok elsősorban a helyi konzervatívok főkor26 ZML Deák alapítvány ir. Koppány Ferenc főadószedő számadása. Zalaegerszeg, 1843. február 28. (Eredeti jelzete: ZML kgy. ir. 1843:1012.)

27 ZML kgy. ir. 1842:1397., ZML Deák alapítvány ir. Koppány Ferenc főadószedő évenkénti számadásai a Deák alapítvány bevételeiről és kiadásairól 1840-1848., Szigethy István: A négyszínű ember. Bp., 2001. 34.

28 Szigethy István: Négy nemzedék választása. Szigethy Antal, Elemér, Árpád és István írásaiból. In: Pannon Tükör 2006. 1. sz. 71-72.

29 ZML kgy. ir. 1842:1397., ZML Deák alapítvány ir. Koppány Ferenc főadószedő évenkénti számadásai a Deák alapítvány bevételeiről és kiadásairól 1840-1849.

30 Gerencsérné Horváth E. : Nemesi alapítványok a reformkori Zala megyében i. m. 53-55.

31 Zala megye archontológiája i. m. 414.

32 Kónyi Manó i. m. 2. köt. 1-54., Ferenczi Z:. Deák élete. i. m. 1. köt. 420M26., Molnár András-. Deák Ferenc és a zalai liberális ellenzék megbuktatása az 1843-as követválasztáson. Levéltári Szem-