A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - III. - Hermann Róbert: Kísérlet az önálló magyar hadtudomány megteremtésére 1790-1867

374

HERMANN ROBERT

Az elhunyt és emigrációba kényszerült akadémiai tagok helyét csak 1858 után kezdték betölteni: két volt honvédtiszt, Hollán Ernő és Asbóth Lajos kerültek be a tagok közé. Hollán nevéhez azonban 1867-ig nem fűződik komolyabb hadtudományi mű.45 Asbóth „A hadvezér” címmel írt egy kétkötetes munkát az újabb kori hadviselés történetéről, ez azonban lényegében csupán eseménytörténeti összefoglaló, komolyabb elemzés nélkül. Asbóth az 1792-1815 közötti időszakot a katonai gondolkodás fejlődésében gyökeresen új szakasznak látja, az 1815-1859 közötti időszakot viszont átmenetinek, s különösebb jellegzetességek nélkülinek tartja. Megemlítette ugyan az újabb technikai vívmányokat, de úgy vélte, ezek nincsenek komolyabb hatással a hadviselésre.46 (Munkájának megjelenését nyilván befolyásolta, hogy 1862 óta az osztrák titkosrendőrség besúgója volt.47)

A magyar hadtudomány helyzetének gyökeres megváltozását egy újabb politikai változás, az 1867. évi osztrák-magyar kiegyezés hozta meg. Az önálló magyar honvédség (újra)felállítása kapcsán tucatnyi elméleti röpirat és memorandum született.48 A katonai kérdések megtárgyalását szolgálta a végre meginduló első magyar katonai szaklap, „A Honvéd”. A Ludovika Katonai Akadémia 1873. évi megnyitása után végre megvalósulhatott az a hármas feltétel- rendszer, amely a hadtudomány magyar nyelvű művelését lehetővé tette: a magyar katonai szaknyelv, a magyar vezényleti nyelvű haderő, valamint a magyar nyelvű katonai felsőoktatás.

45 Ács Tibor. Hollán Ernő, az MTA Hadtudományi Bizottságának első elnöke. In: Haza, hadügy, hadtudomány. Hadtörténeti és tudománytörténeti írások. Bp., 2001. 189-194.

46 Asbóth Lajos: A hadvezér és a hadtudomány alapelvei az újabbkori hadjáratok történetével felvilágosítva, Pest 1868. I—II.

47 Nyárády Gábor: Júdáspénzért a bajtársakat... Adatok az Almásy-Nedeczky-szervezkedés történetéhez, 1864. Hadtörténelmi Közlemények, 110. (1997) 2. sz. 229-283.

48 Gyalókay Jenő: A honvédség megalakulásának előzményei. In: A magyar királyi honvédség története 1868-1918. írta Suhay Imre tábornok vezetése alatt a M. kir. Hadtörténelmi Levéltár részéről kirendelt bizottság. Szerk. Berkó István. Bp., 1928. 13-23.; Markó Árpád: Adalékok a magyar katonai nyelv fejlődéstörténetéhez. VII. közlemény. I. m. 741-766.